"A hatóságok iránti alárendeltséggel és a közjó érdekében vállalt közös felelősséggel együtt jár az adófizetésnek, a szavazati jog gyakorlásának és az ország védelmének erkölcsi kötelessége."
Katolikus Egyház Katekizmusa 2240
Amikor II. János Pál pápa találkozott Fidel Castro diktátorral,
figyelmeztette, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat,
mert különben az utolsó ítélet napján örök büntetés vár rá. Ilyen egy bátor püspök.
figyelmeztette, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat,
mert különben az utolsó ítélet napján örök büntetés vár rá. Ilyen egy bátor püspök.
A
szent pápák nem estek hasra a világ hatalmától
János
evangéliuma 20,19-30
Amikor a hét első napján
(húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol
együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett,
és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a
kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus
megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is
titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a
Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem
bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!” Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne. Ezek az Evangélium Igéi!
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!” Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne. Ezek az Evangélium Igéi!
Kedves
Testvérek!
A mai napon Istennek
azt a nevét forgattam a szívemben, hogy Nap. Például Zakariás mondja azt, hogy
meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból (Lk 1,78). Tehát Jézus egyik
neve az, hogy Nap. Sol Invictus a legyőzhetetlen Nap. Mi azonban a lelki életünkben, mint
ahogy fizikailag sem tudunk belenézni a Napba, így lelki életünkben is inkább
maradunk a Holdnál. A Hold a fényét a Naptól kapja, és mint egy éjszakai
világítóként szoktuk mondani, hogy milyen szépen világít a Hold. De a Hold nem
világít. A Hold csak tükröz. Tegnap este a magyar misén, ott a Szent István
templomban, Jézusnak az a neve fogott meg, hogy Te vagy az egyetlen Fölség. Jó
szívvel ajánlom nektek ezt a fajta imamódot. A Bibliából és a liturgiából ismert isteni jelzőket, isteni neveket
forgassuk a szívünkben és éljük meg a napunkat, az életünket Isten neveinek,
Isten tulajdonságainak fényében.
Most egyáltalán nem egy
lázadó attitűdöt szeretnék bennetek elültetni. De minden bizonnyal teljesen
egyetértenének velem ezek a drága jó, ma szentté avatott testvéreim, II. János Pál pápa és XXIII. János pápa,
hogy ők maguk azt mondanák, hogy ne
ránk nézzetek, mert mi csak olyanok vagyunk, mint a Hold. Nézzetek a
Napba! Merjetek belenézni a Napba! Merjetek bele nézni a Napba, mert mi azért
lettünk olyan tiszta Hold, mert mindig a Nap felé fordultunk! Még a telihold is,
egy gyönyörű felhőtlen éjszakán valójában csak annyi fényt tükrözhet ránk,
amilyen mértékben mi kinyitjuk a szemünket.
Nagyon sok emberi tényezőt láttunk
ezekben a napokban itt Rómában. Saját fáradtságunk is kezd már-már a dobogó
egyik fokára felkúszni bronzérem, ezüstérem, vagy aranyérem tekintetében, hogy
ez az emberi tényező, a fáradtság mennyire el tud esetleg egy másik irányba
vinni minket. Aztán más emberi tényezők is elvihetnek minket. Kitüntetések,
díjazások, megtiszteltetések. A sok árusnak időnként tolakodó lelkülete. De
mindenben csak valójában azt látjuk meg, hogy a Hold egy kietlen táj. A Hold
önmagában egy élettelen táj. Nincs víz, nincs termőföld, nincs gyümölcs, nincs
állat, nincs ember. Ilyen a Hold. Ilyen az ember. Ezt nem érdemes szépíteni. De
mennyire szép a Hold, hogy ha teljesen a Nap felé fordulva tükrözi a Nap
fényét. Mégis én most nem azt akarom nektek mondani, hogy csodáljátok a Holdat,
hanem azt, hogy forduljunk a Nap felé. Mert mindaddig, amíg csak a szépen
tükröző Hold felé fordulunk, legyen ez II. János Pál, XXIII. János, Ferenc
pápa, vagy akár maga a Szűzanya, mindaddig még ott van a lehetőség az
elbukásra. Mert a Hold fénye az nem
teljes világosság. Ezért mondja azt Zakariás, az életének a legsúlyosabb sebét, amikor Isten
orvosolja, hogy kap gyermeket. Legsúlyosabb
sebe volt, hogy nem lehetett igazi apa. Amikor Isten azt orvosolja,
akkor azt mondja, meglátogatott minket felkelő Napunk a magasságból. Most már
tudom, hogy él az én Megváltóm.
Gyönyörű a Hold fénye a mai
Evangéliumban, Tamás. Ettől a Tamástól hallottunk egy olyan gondolatot
korábban: „Menjünk, haljunk meg mi is vele együtt!” (Jn 11,16) Miért mondhatta
ezt? Mert Jézus olyan magával ragadó
volt, mert Jézus olyan erős volt, olyan tiszta, hogy rögtön érdemes érte
meghalni! Aki befogadja az Ő
szeretetét, azt magával ragadja és viszonozni akarja ezt a szeretetet. Mégpedig
nem csak valami dologgal, hanem az élet teljes odaadásával. Ez
csodálatra méltó Tamásban ma, de ha ilyen a mostani Evangéliumban, a ránk
sugárzó Hold, akkor milyen lehet Jézus Krisztus a Nap. Mert valójában Jézus
Krisztus mondta azt, az idők kezdete előtt a Mennyei Atyának, hogy: „Apám, ha akarod, meghalok érted, hogy
bebizonyítsam, hogy örökké szeretlek.”
Ez az a végtelen szeretet, ami itt árad
körülöttünk, még ha a sok külsőség időnként zavaró is. Jönnek-mennek a nagy
Mercedesek, egyik államfő a másik után. Nekik párnázott székük van az első
sorban a Szent Péter téren. Könnyedén áldozhatnak, ha akarnak. Ki tudja, hogy
nem éppen a halálos bűn állapotában vannak, csak valami miatt ezt nem merik
bevallani. Saját országukban megnyomják a törvényhozásban azt a gombot, hogy
mehet az abortusz, mehet az egyneműek házassága. Már-már az összes európai
országban. Most pedig ott ülnek az első sorban és ott vannak a kiváltságosok
között. Mi pedig nem vagyunk ott, nem lehettünk ott. Szigorú ez a megközelítés,
nem biztos, hogy ilyen nagyon távol van a valóságtól.
Jézus
Krisztus az Igazság. Jézus Krisztus az az Igazság, az a végtelen áradó Szeretet, aki annyira tiszta,
hogy meghajolnak előtte a hatalmasok. Ő maga
mondhatná azt, a Bölcsesség könyvének a szavával: „Népeket kormányzok és nemzetek lesznek alattvalóim. Félelmetes
fejedelmek rettegnek, ha rólam hallanak. A nép között kegyesnek mutatkozom és a
harcban hősnek.” (8,14-15) Ez az a hős, Jézus Krisztus, akiért Tamás nagy
hősies lendületében azt mondta, Lázár feltámasztásának történetében
olvashatjuk: Menjünk, haljunk meg mi is vele együtt! Mert, ha ilyen a Jézus Krisztus, akkor érte érdemes minden áldozatot
vállalni. Persze nem a mi áldozatunk van a középpontban soha, hanem Jézus
Krisztus áldozata. Jézus Krisztus az egyetlen Fölség. Jézus Krisztus a
Magasságból felkelő Napunk. Jézus Krisztus az egyetlen Úr. Jézus Krisztus a
Szentek Szentje. Sőt, ahogy halljuk Karácsony előtt a Himnuszban, ott
még a jók is félnek. Nagy Király, akit retteg minden. Igen! Jézus Krisztus
szentsége, tisztasága, szeretete előtt, II. János Pál és XXIII. János is, mától
szentjeink rettegve hajtanak térdet, mert ott még a jók is félnek. Bibliában le
van írva az is, hogy „még angyalaiban is talál hibát” Isten. Még angyalaiban is
talál hibát. (Jób 4,18)
Ezért,
hát emeljük tekintetünket az egyetlen Felségre, Jézus Krisztusra. Ha jelen is kell lenni a világ sokféle,
olykor zavaró, zajos, emberi tekintélyektől, emberi tekintetektől terhes
közegében, még ha ebben jelen is kell lennünk, de ne dőljünk be neki. II. János
Pál nem dőlt be neki, XXIII. János nem dőlt be neki, hanem a Nap felé
fordították tekintetüket. Ámen!
Szekszárd, Vásárosdombó, Sejttalálkozó, 2018.
április 4. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható: youtube 896. Jn 20,19-31 A szent pápák nem estek hasra a világ hatalmától (2014.ápr.27. A év húsv. 2. vas.Róma)
– szeretettel Péter atya –
Kérdések a reflexióhoz:
1.
Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a
prédikációból?
2.
El mered-e
mondani, hogy életednek melyik sebét, akár a legmélyebbet gyógyította Jézus
Krisztus?
3.
A politikai
hírek zajában elveszítetted egy kis időre a Nap felé fordított figyelmedet?
Tudsz imádkozni Magyarország világi vezetőiért? Hogyan?