Anthony Hopkins A rítus című filmben
Az
erősebb legyőzi az erőst
Lukács evangélium 11,14-23
Egy alkalommal Jézus
egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A
nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök
fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és
égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt
hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik.
Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis
azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám ha én
Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a
segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával
(vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok
az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig
van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi, elveszi
fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki nincs velem, az
ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór.” Ezek
az evangélium igéi!
Kedves Testvéreim!
Lehet, hogy nemcsak én figyeltem fel a
szentmise előtt fél órával egy különös epizódra itt a templom előtt. Bár a
szememmel nem láttam, de a fülemmel a következőket hallottam. Körülbelül
ötször-hatszor vagy egy motor vagy egy autó rettentő erős hangot kiadva itt
le-föl járkált. Erőteljesen kihúzatva és nagy hangerőt és nagy felbolydulást keltve.
Valóban nem csak egyszer vagy kétszer volt ez, hanem legalább ötször-hatszor,
ha nem többször. Már úgy igazán zavaróvá kezdett válni. Mígnem egyszer csak
megjelent egy másik hang, egy rendőrautónak a szirénája, ami nem volt erősebb ennél
a hangnál, de tekintélyes hang volt. Aztán megállt, elhallgatott és az a másik
hang is. Nem tudom pontosan, mi történt. De számomra ez egy példa arra, amit az
Úr Jézus mond. Azt mondja: „Az erős ember
fegyveresen őrzi a házát, de birtoka csak addig van biztonságban, amíg el nem
jön az, aki erősebb nála.” Ugye ebben a helyzetben, valaki mutogatta az
erejét. Minden bizonnyal volt is valamennyi ereje. De jött valaki, aki
felhatalmazva, nyilván a törvény nevében eljárt. A törvény mögött pedig ott van
a parlament felhatalmazása. A parlament mögött, pedig a nép felhatalmazása. A
nép nevében.
Amikor megkereszteltek bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek
nevében, akkor hatalmat kaptunk arra, hogy a szeretet erejével ezt a világot
átváltoztassuk. Azt mondja II. János Pál pápa: A hit és a
szeretet legyőzi a gyűlöletet. Ez volt fiatal korában a Keresztes Szent Jánosról
írt doktori dolgozatának az egyik mottója. Napokban olvasom ezt a könyvét és ez
a hátulján ott világít a könyvön: A
hit és a szeretet legyőzi a gyűlöletet. Nekünk tehát nem szirénánk van.
Nem is feltétlenül egy nagyobb hangerőnk van. Akár kiabálhatnék is ebbe a
mikrofonba. Ettől még önmagában nem ijedne meg egy gonosz lélek sem, még a
leggyávább sem. Amitől megijednek, az
az, hogy valaki az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében hisz és a Szentháromság
forrásából merítve szeret. Ez az a középpont, amiben mi most ezen a szentmisén
vagyunk. Amilyen mértékben ezt befogadjuk magunkban, hogy először
bennünk uralmat nyerjen ez a hatalom, a legnagyobb hatalom, annyiban nyilvánul meg
rajtunk keresztül is ez a hatalom.
Azt mondja Maurice Zundel, VI. Pál pápa
barátja, az Ember, a nagy félreértés című rövid kis írásában, hogy „Isten annyiban tud megnyilatkozni az
embernek, amennyiben az ember átalakul”. Át kell alakulnunk. Engedni azt,
hogy először is bennünk győzzön Jézus Krisztus. Mert Isten Országa egyben azt
jelenti, hogy Isten uralma. Erővel és hatalommal jelen van. Ennek az az oka,
hogy Jézus Krisztus az Isten Fia. Istenségében örök hatalma van, minden
teremtmény felett. Ugyanis a gonosz lélek egy teremtmény. Lehet bármilyen
hatalmas, okozhat bármilyen nagy károkat, akkor is csak teremtmény. Jézus
Krisztus, pedig nem teremtmény. Messze fölötte áll a teremtménynek. Született,
de nem teremtmény. Valljuk a hitvallásban. Megkísérthet bennünket az a gondolat,
hogy a gonosz lelket nem tartjuk személynek.
Azt mondja erről Böjte Csaba ferences testvér,
aki már nagyon sokszor beszélt a gonosz lélekről. Azt mondja: „Ha a gonosz lelket nem tartjuk személynek,
akkor egymást fogjuk gonosznak tartani.” Ez egy nagyon egyszerű és nagyon erős
gondolat. Mi húzódik meg valójában a mögött, hogy halált kiáltanak a bűnösökre?
Hogy egy nagyon súlyos, nagy botrány esetén a halálbüntetést emlegetik. Az
húzódik meg e mögött, hogy nem hisznek a gonosz lélekben, bár kifejezetten
pozitívan nyilván a mi hittételünk sem arra vonatkozik, hogy hiszünk a gonosz
lélekben. De azáltal, hogy hiszünk a Teremtő Istenben, hiszünk minden láthatónak
és láthatatlannak Teremtőjében. Aki nem hisz minden látható és láthatatlan Teremtőjében,
az nem fogja tudni a gonosz lelket személynek tartani. Egyáltalán a gonosz
tettek mögött nem fog látni egy test nélküli gonosz személyt. Ezért tehát
szigorú következetességgel azt a személyt fogja gonosznak tartani, aki a gonosz
tettet elkövette. Ez viszont már több, mint tévedés. A gonosz lélek tehát el akarja
hitetni velünk, azt a hazugságot, hogy maga az ember gonosz. De az Egyháznak kezdettől
fogva az a tanítása, hogy van az ember és vannak a tettek.
Igazából ez nekem személyesen is nagy
nehézséget okoz, hogy hogyan képzeljem el, hogy van az ember és különböztessem
meg tőle a tetteit. Ezt úgy világította meg nekem a Szentlélek, hogy mutatott
egy képet, amint emberek álltak körben és középen volt egy gyertya. Azok az
emberek egy tükröt tartottak a kezükben és a kör közepe felé fordultak. Kívül,
ezen a körön kívül pedig volt a sötétség. Mindaddig, amíg ezek az emberek a
tükröt a fény felé fordították, ez a fény megsokszorozódott és egymásra hatott.
Mindenki gyönyörűnek, tisztának és világosnak látta a másik arcát. Ezt láttam
ebben a képben. Mígnem azt láttam, hogy egyszer csak ebből a sötétségből,
háttérből valami árny, meglökte az egyik embert és a tükörrel már nem középre a
fény felé tartva volt, hanem elfordult a fénytől. Innentől kezdve az volt az
érdekes, hogy megszűnt a fényt tovább sugározni a többi emberre. Kifelé a sötétségre
mutatott és ebben a pillanatban abban a tükörben megjelent a gonosz léleknek az
arcképe egy pillanatra. Utána újra visszafordult az ember a tükör felé. Ezt a
belső szellemi képet mutatta nekem a Szentlélek.
Néhány nappal később egy konkrét fizikai eseményben
is igazolta, hogy ez által a kép által egy nagyon fontos dolgot tanított nekem.
Úgy volt, hogy Pécsen a temetőben voltam és a sekrestyében készültünk az egyik
temetésre. Én vettem fel éppen a ruhát és ezek a drága jó sírásók, kántorok
viccelődtek és bizony elég oda nem illő módon. Amikor odafordultam, akkor azt
láttam, hogy az egyikőjük a tükörből néz rám és gúnyosan mosolyog. Abban a
pillanatban eszembe jutott a néhány nappal korábbi kép. Tehát valamiképpen,
most azt akarom ezzel mondani, hogy a gonosz lélek így becsúszik a tetteinkbe. Persze,
hogy ha visszafordulunk Isten felé, szilárdan megállunk az Úrral szemben, akkor
már nem tud oda becsúszni.
Azt mondja Kis Szent Teréz: „A
kegyelem állapotában lévő léleknek nincs mit félnie a gonosz lelkektől. Gyávák
azok. Megfutamodhatnak egy gyermek tekintete elől.” Hadd tegyem
hozzá, hogy mi volt Teréznek a rendi neve: A gyermek Jézusról és a Szent Arcról
nevezett Teréz. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy pusztán egy kisgyermek
tekintetétől megijednek a gonosz lelkek. Bár az sem utolsó, hogy milyen szépen
és szentül tud mosolyogni egy gyerek. De azt is tudjuk, hogy körülbelül
ugyanígy tud csintalankodni is majdnem. Amit itt Kis Szent Teréz mond, az az,
hogy a Gyermek Jézusba öltözött emberségünktől
menekül a gonosz lélek. Attól, hogy mi meg vagyunk keresztelve. Attól, hogy mi
a szellemünkben már magunkra öltöttük a megdicsőült emberséget. Új teremtmények
vagyunk. Isten szavából újjászülettünk. Ennek kell egyre jobban
kibontakoznia, hogy elhiggyük azt a hatalmat, amit kaptunk. Valójában mi a
keresztségben hatalmat kaptunk a szeretetre. Hatalmat kaptunk, hogy a
szeretettel átváltoztassuk ezt a világot.
Miben rejlik a gonosz lélek ereje? Az
ítélkezésben és a vádolásban. Amikor az Úr Jézus ott állt Pilátus és a főpapok
és az írástudók gyűrűjében, Pilátus olyan gúnyosan és gonoszul azt mondja: „Milyen vádat hoztok fel ellene?” Amikor
ezt a képet szemléltem, akkor megértettem azt, hogy Jézus Krisztus legfőbb
ellensége a vádaskodó sátán. Az ítélkezés és a vádolás. Mi tartja össze a
gonoszok seregét? Az, hogy egymástól is félnek. Félnek egymástól. A gonosz lelkek között nincs szeretet.
Megfélemlítés van. Mi tartja még össze őket? A kölcsönös önpusztítás.
Ez egy különös fogalom, mégis így fogalmazom meg, kölcsönös önpusztítás.
Aki látta a Bukás című filmet, Hitler
végnapjai, ez az alcíme. Játékfilm, de különös erősséggel mutatja be, hogy hogyan
omlott össze a gonoszságra építő mechanizmus. Ott Hitler bunkerében, az utolsó
órákban, vannak nagyon szörnyű jelenetek. Senkit nem akarok rémisztgetni, de csak
megemlítem azt, hogy egymás után lövik fejbe magukat a náci tisztek. Aki látta
ezt a filmet, az emlékszik erre. Ülnek egymás mellett és szinte egymásnak adják
a pisztolyt és lövik fejbe egymást. Mi tartja össze a gonoszok seregét? Ideig-óráig
a kölcsönös önpusztítás. Ezért valójában össze is omlik az országuk, tudják,
hogy kevés idejük van hátra. Mi győzi le? Az irgalom. Jakab apostol azt mondja
(2,13): Az irgalom győzelmet arat az
ítélet fölött. Az erősebb győzi le. Van-e olyan erős a benned lévő irgalom,
hogy legyőzze az ítéletet? Mostanában nagyon sokat imádkozok így: Szentlélek,
kenj fel engem a szabadító irgalom erejével! Kenj fel engem a szabadító irgalom
erejével! Ez bizony kiűzi a gonosz lelket.
Olvastuk ma az olvasmányos imaórában a
Kivonulás könyvét, hogy az Úr milyen határozottan azt mondja Mózesnek: „Szövetséget kötök veled. Egész néped
előtt olyan csodákat viszek véghez, amilyenek az egész földön egyetlen nép között
sem történtek. Az egész nép, amelynek körében élsz, meglátja az Úr művét, mert
csodálatos az, amelyet rajtad véghezviszek. Figyelj arra, amit ma parancsolok
neked. Nézd, elűzöm előled az amoritákat, a kánaániakat, a hetitákat, a
perizitákat, hivvitákat és a jebuzitákat. Óvakodj
attól, hogy szövetséget köss annak a földnek a lakóival, amelyre bevonulsz, Csapda
lesznek számodra, ha majd közöttük élsz. Inkább rombold le oltáraikat,
zúzd szét emlékköveiket és pusztítsd el szentélyeiket.” (34,10-13) Az
Ószövetségen belül ennek a történetnek nyílván közvetlenül az az értelmezése,
hogy az ott élő embereket elpusztítani. De az Újszövetségben már nem így értelmezzük
ezt a történetet, hanem allegorikus módon, a bűn elleni harcra. Vagyis ne
kössünk szövetséget a bűnnel. A bűn által pedig a bűn fejedelmével. Sokszor azt
veszem észre magamban is és másokban is, hogy kis szentélyek vannak bennünk. A
bűneinknek kis szentélyei, amit úgy megtömjénezünk. Az én kis esti sorozatom,
amit megnézek. A templomból kimegyek, ha csörög a telefonom, de az esti sorozat
alatt ne csörögjön a telefonom. Megtömjénezzük a kis szentélyeinkben a
bűneinket. Szövetséget kötünk nagyon sokféle, sok kicsi, esetleg nagy bűnökkel
is. De erre határozottan azt mondja az Úr, hogy rombold le. Rombold le!
Kedves Testvérek! Mindenkinek ajánlok egy elég különös
könyvet, amit épp ma kezdtem olvasni. Carlos
Annacondia: Ide figyelj, sátán! címmel. Talán a felét is elolvastam, vagy
első harmadát. Arról szól, hogy Argentínában milyen határozottan elkezdték
hirdetni Isten szeretetét és hogy milyen sokszor megnyilvánult
a gonosz lélek az emberek által. Most egy kicsit visszatérve, amit a prédikáció
elején mondtam erre a történetre a mise előtt. Valahogy arra gondoltam, hogy most
a gonosz lelkek jelzik nekem előre, hogy itt vannak ám. Hallják, hogy én mire
készülök. Amikor megjött a rendőrautó szirénázva, akkor én arra gondoltam, hogy
igen megjelent az erősebb, Jézus Krisztus.
Kedves Testvérek! Kérjük a Szentlelket, hogy kenjen fel
minket az ő kenetével, a jelenlétével, a szabadító irgalom erejével. Ámen.
Imához szentírási részlet:
Fenyegetés és átok (Leviták 26,14-38)
Szekszárd, Nagydorog,
Sejttalálkozó, 2019. július 24. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható: youtube: 648.Lk 11,14-23 Az erősebb legyőzi az erőst (2013.03.07.)
Kérdések a reflexióhoz:
1.
Melyik gondolatot viszed el
magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?
2.
Van-e olyan erős a benned lévő irgalom, hogy
legyőzze az ítéletet?
3.
Milyen bűnöket kell még
lerombolnod a te szívedben?
Szeretettel: Péter atya