Ugrás a fő tartalomra

Mi a hatékony ima egyszerű titka?




Képzeld el Jézust és mondd ki pozitívan, amit akarsz!

Márk evangéliuma 10,46-52
Abban az időben: Tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor tanítványainak és a nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!
Jézus megállt, és így szólt: „Hívjátok ide!” Odaszóltak a vaknak: „Bátorság! Gyere, téged hív!” Az eldobta köntösét, felugrott és odament Jézushoz. Jézus megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek veled?” A vak ezt felelte: „Mester, hogy lássak.” Jézus erre így szólt hozzá: „Menj, a hited megmentett téged.” Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az úton. Ezek az evangélium igéi!

Kedves Testvérek!

Csodaelbeszélést hallottunk. Ez a csoda velünk is megtörténhet, akár szó szerint ugyanígy. Isten kegyelméből és a mi hitünkből. Természetesen az elsődleges a kegyelem, de a mi hitünkre is szükség van. Hiszen Jézus azt mondta neki, hogy a hited megmentett téged. Járjuk végig ennek a történetnek a legfontosabb lépéseit. Mit kiált ez a vak? „Jézus, Dávid fia!” Ez, hogy Dávid fia, ez egy kép az eljövendő Messiásról, akit vártak a zsidók. Tudjuk, amikor bevonult az Úr Jézus Jeruzsálembe Virágvasárnap, akkor is ezt kiáltozták az emberek, hogy „Hozsanna Dávid fiának, hozsanna a magasságban!”. Volt egy kép, ami benne élt az emberekben, hogy milyen Dávid fia. Nyilván Dávid maga egy hős harcos volt. Az emberek szívében ott élt erőteljesen az a kép, hogy milyen Dávid. Ez az elképzelés szintje. Aztán hogy folytatódik a vaknak az imája? „Könyörülj rajtam! Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” De itt még egyáltalán nem ér véget az imádság, sőt most kezdődik, mint egy segítségül hívás. A szentmisén is azzal kezdődik, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Az imaórák liturgiája, vagy más néven a zsolozsma úgy kezdődik, hogy „Istenem, jöjj segítségemre!”.

Az imádság első lépése, hogy segítségül hívom Istent, hogy segítsen imádkozni. Az Ő Szentlelkét kérem. Nyilván ebben a helyzetben ez a vak még nem kapta meg a Szentlelket. Egyelőre még az ószövetségi zsidó elképzelés szintjén van. Dávid Fia könyörülj rajtam! Jézus pedig odahívatja magához, megkérdezi tőle, hogy mit akarsz, mit tegyek neked? Azért ez egy különös meglepő mozzanat. Talán a körülállókban egy meglepetés, egy gondolat végig futhatott, hogy miért kérdezi ezt Jézus. Nem látja, hogy vak? Biztos azt akarja kérni az ember, hogy vak, hogy gyógyuljon meg. Valahogy összefüggött azzal az állapotával. Ugye, ez az automatikus emberi elgondolás. De Jézus nagyon világosan látja azt, hogy lépésről- lépésre kell az emberek hitét növelni. Nem lehet kihagyni egy lépcsőfokot se. Ezért szelíden tapintatosan, alázatosan előhívja az emberből a saját vágyát. Mit akarsz? Mit tegyek veled? Ekkor jön a kimondás szintje. Mikor azt mondja, hogy Mester, hogy lássak. Tehát kimondja, hogy ő mit akar.

Képzeld el Jézust és mondd ki, amit akarsz. Ez a két lényeges szint, amiről most részletesen akarok beszélni. Az imában nem kell meggyőzni Istent semmiről és ne is próbáljuk Istent meggyőzni. Isten pontosan ismeri a körülményeinket és a gondolatainkat. De mit akar Isten tőled az imában? Mit akar tőled? Hát először is azt, hogy te lásd, hogy ki az Isten a számodra. Utána pedig lásd azt, hogy te mit akarsz. Képzeljünk el egy egyszerű jelenetet. A boltban, amikor egy édesanya kicsi gyerekével ott van, és a gyerek toporzékol, hisztizik, hogy neki nagyon kell valami. Ide is szalad, oda is szalad, ezt is ki akarja venni, azt is. Akkor az anyja türelmetlenül azt mondja, most már mondd meg végre, hogy mit akarsz! Nyilván Isten nem türelmetlen hozzánk, de a hasonlatnak ez a része, hogy döntsd el, hogy mit akarsz világosan, egy valamit, konkrétan.  Nem össze-vissza szaladgálni mindenhova. Tehát Jézus azt akarja, hogy felismerjük, hogy mit is akarunk igazán.

Most nézzük meg azt, hogy elképzeljük, hogy kicsoda Jézus. Ugye ez a vak sok mindent hallott arról, hogy milyen Dávid fia. Ez volt az elképzelés. Sok mindent hallott Jézusról, hogy miket tett eddig. S magában ezt a kettőt összekapcsolta. El kell képzelnünk azt, hogy milyen Jézus a számunkra. Rengeteg énekünk szól erről. Például van ez a Taize ének: „Jézus életem, erőm, békém, társam, örömöm.” A megszólításban benne van az, hogy én a másikat kinek tartom. Egyszer sétáltam az utcán és valaki a túl oldalról odakiabált nekem, hogy: „Hé, te!”. Zavaró volt az egész helyzet. Nem is tudtam mit akart. Mentem tovább. Picit ijesztő is volt és tiszteletlen. Az ő számára én egy utcán mászkáló hékás voltam. Abban, ahogy én megszólítok valakit, abban benne van az, hogy kinek tartom. Általában úgy látom, hogy a legtöbb esetben az emberek úgy imádkoznak, hogy Istenem segíts! Tehát megállnak azon a szinten, hogy Jézus Dávid fia, könyörülj rajtam! De ugye itt még rengeteg lépés van. Hogy ha ott megállt volna ez a koldus, akkor először is simán elhallgattatták volna az emberek. Ez történik velünk! Ez történik a legtöbb emberrel az imában, hogy elmondja a munkahelyen, vagy a családban, hogy annyiszor mondtam, hogy „Istenem segíts, Istenem segíts!” Akkor mondja erre a munkatárs, vagy a családtag, hogy „látod mennyiszer mondtad és semmire nem mentél vele…”

Ez azért van, mert nem tudjuk, hogy ki az Isten nekünk és nem tudjuk, hogy mit akarunk pontosan. Ez a vak ember nem azt mondta, hogy vedd el a vakságomat. Ez egy negatív kérés lett volna. Vedd el a vakságomat! Vedd el a munkanélküliségemet! Vedd el a betegségemet! Nem, így kért. Hanem úgy kért, amikor Jézus megkérdezte, hogy mit akarsz, azt mondta, hogy lássak. Hogy lássak, teljesen pozitívan. Nagyon nem mindegy, hogy melyik oldalon vagyunk. Az ember azt mondja, nem akarok vak lenni. Nem akarok munkanélküli lenni. Nem akarok szomorú lenni. Nem akarok, nem akarok, ez és ez! Na, jó, de mit akarsz? A siránkozás, a szegénységem kifejezése az kevés. Mit mond ez a vak? „Hogy lássak! Látni akarom Jézust!” Volt egy elképzelése, hogy mit akar. Képzeld el, hogy kicsoda Jézus és tudd, hogy mit akarsz. Ez a vak Isten királyságát, Isten uralmát akarta látni. Isten nagyságát. Ekkor megnyilvánult a várakozás törvénye, hogy mit várok Istentől. Nem mindegy, hogy mit várunk Istentől. Ez az emberi kapcsolatainkban is nagyon szépen megfigyelhető, abban, ahogy megszólítjuk a másikat. Tehát nemcsak az van benne, hogy kinek tartom, hanem az is, hogy mit várok tőle. Ugye, amikor azt mondta nekem valaki, hogy hé, te! Akkor egyrészt egy hékásnak tartott, másrészt nem várt tőlem semmit. Úgy szólítalak téged, amit várok tőled! Amikor azt mondta ez a vak Jézusnak, hogy Dávid Fia, akkor ebben a várakozásban benne volt, hogy „Te vagy a mindenem! Te vagy a Messiás! Te vagy, aki mindenre képes!” De ő ezt látta a lelkében. Látta a szívében.

Hogyan jöjjünk ki a bajainkból, hogyha azt sem tudjuk, hogy hova akarunk kilyukadni? Jézus azt mondja, azt teszem, azt mondom, amit Atyámnál láttam, hallottam. (vö. Jn 12,50) Tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Amit tehát én beszélek, úgy mondom el, ahogy az Atya mondta nekem. Azt mondja Jézus: Úgy mondja el, ahogy az Atya mondta el nekem. Vagyis Jézus, látja, hallja az Atyát. Vagy egy másik részlet: (Jn 8,29) „Mindenkor azt teszem, ami kedves neki.”

Ez az egész, hogy elképzelni, hogy kicsoda Jézus és kimondani azt, amit akarok, az egész a hit felszítása. Vagyis, aki nem tudja, hogy ki neki Jézus, aki nem látja a lelkében világosan, aki nem tudja, hogyan szólítsa meg, akiben nem él egy erős kép, az valójában nem hisz. Tehát az, hogy kimondjuk: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában”, az még nagyon a felszín. Ennyi erővel azt is mondhatom, hogy „Talpra magyar, hí a haza. Itt az idő, most vagy soha. Rabok legyünk, vagy szabadok.” Kész! De ettől még nem lesz valaki szabad, hogy ezt elmondja. Tehát a hit az egy folyamat. Egy lángra lobbanásnak a folyamata, amiben az első lépés, hogy látom lelki szemeimmel élesen, erősen, hogy kicsoda Jézus. Ahogyan megszólítom, abban benne van, hogy kinek tartom Őt, és hogy mit várok tőle. Azonnal lehet hallani valakinek az imáján, hogy ő hova, vagy kinek beszél. Hogy egy élő személynek beszél, akiről tudja, hogy ki ő, hol van, vagy mit csinál, hogy mire képes. Ez azonnal érezhető. Akkor nyilván, hogy ha valaki előrébb van. Ha valaki ugyan ott van, vagy lejjebb, akkor nem érzi, hogy csak a falnak beszél. Ugye ez az, amivel a kívülállók vádolnak minket, hogy „Nem történik semmi, hova beszélnek...?”

Képzeljünk el egy olyan esetet, amikor az utcán valaki rosszul lesz. Mondjuk egy családtagunk. Valakinek a férje, vagy gyereke rosszul lesz, és akkor kiabál, hogy segítsen valaki. Sima hétköznapi ruhában jönnek-mennek az emberek és odalép valaki és azt mondja, orvos vagyok. Akkor azonnal odaengedjük. Igen, látszik azonnal a mozdulatain, kéztartásán. Egyszerűen a magabiztosságán, hogy ő tényleg orvos, nem csak azt mondta magáról. Akkor ott van a bizalom és azonnal segít és minden működik.

Jézus milyen néven mutatkozik be neked? Azt mondja az Úr Jézus, hogy „Ha valaki szeret engem, kinyilatkoztatom magam neki.” (Jn 14,21) Ez azt jelenti, hogy ha valaki szereti Jézust, annak Jézus bemutatkozik, hogy én ez vagyok neked személyesen. Jézus mindannyiunknak külön-külön személyesen valahogy be akar mutatkozni, hogy én ez vagyok neked. Nem valami más, hanem ez vagyok neked. Ez a kulcs az imában, hogy tudjam, hogy ki Ő nekem. Arra van szükségünk, hogy Isten ereje megnyilvánuljon az életünkben. Ennek a vaknak csodára volt szüksége. Nem arra, hogy elmeséljék neki, hogy milyen szép a világ és a látás, és erről hallgasson szép verseket. Isten erejére volt szüksége, hogy az megnyilvánuljon az életében. Isten ereje meg akar nyilvánulni. A kérdés, hogy el tudjuk-e fogadni és hogyan tudjuk elfogadni. Képzeld el, hogy ki neked Jézus és mondd ki pozitívan, hogy mit akarsz tőle. Ehhez el kell mélyülni az imában. Az ima nem csak annyi, hogy az Atya, Fiú és a Szentlélek nevében, Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy. Ez kevés! Nem is ezzel kellene kezdeni a gyerekek imára való tanítását, hanem az elmélyülésre, szemlélődésre. Állj meg! Képzeld el, hogy ki áll most előtted. Te most kihez fogsz beszélni. Hogy ha az életünkben valami nagyon fontos, akkor egyébként így csináljuk. Ha valakinek nagyon fontos, hogy bejusson egy munkahelyre, akkor egész úton oda azon gondolkozik, elképzeli, hogy milyen lesz az az ember, akihez beszélni fog. Ő maga milyen testtartással fog ott lenni.

Időnként találkozok fiatalokkal, akik éppen mennek felvételi elbeszélgetésre és látszik rajtuk, hogy mennyire koncentrálnak, hogy ők jó benyomást keltsenek. Most nyilván Istennél nem arról van szó, hogy Istent meg kell győzni. A saját szívünket kell meggyőzni, hogy abba beleégjen az Ige! Hogy az ima ne csak az értelemből elmondott valami legyen, hanem tudom, hogy kinek beszélek. Tudom, hogy kinek hittem.

Kedves Testvérek! Ez a csodának, mondhatjuk úgy, hogy a lépése. Amikor úgy lépünk oda Jézushoz, amikor tudom, hogy ki Ő nekem és tudom, hogy mit akarok tőle. Képzeld el, hogy ki neked Jézus és mondd ki pozitívan, hogy mit akarsz tőle. Ámen!

Szekszárd, Nagydorog, Sejttalálkozó, 2018. október 24. lejegyezte: Kárpáti Angéla
– szeretettel Péter atya

Kérdések a reflexióhoz:
1.                  Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?
2.                  Milyen jelzővel, hogyan szólítod meg Jézust? Miért épp így?
3.                  Mit kértél tőle a legutóbb, amit meg is kaptál?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Meghallod a szavam, kedves Ferenc pápa?

Kedves Ferenc pápa! Örülök, hogy te vagy a pápa! Jézus nagyon szeret téged és csodálatos terve van veled! Hadd mutatkozzak be egy kicsit! Cseh Péter Mihálynak hívnak. 37 éves vagyok, 10 éve római katolikus papként szolgálok. Hálás vagyok ezért, és szeretem a katolikus Egyházat! Papi jelmondatom: „Nyújtsd ki a kezedet!” (Márk 3,5) Magyarországon élek, ahol készülünk a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Épp ezekben a hetekben tartottuk volna eredetileg, de te úgy döntöttél, hogy fussunk neki inkább egy év múlva! Adja az Úr, hogy sikerüljön! A pécsi egyházmegye papja vagyok. 2020. augusztus 5-e óta Szabadszentkirályon plébániai kormányzóként szolgálok, mert ide küldött a pécsi egyházmegye apostoli kormányzója, Dr. Udvardy György veszprémi érsek úr. Összesen 14 kis település népe van rám bízva, hogy imádkozzak értük és hirdessem nekik az örömhírt. Az elmúlt egy hónapban sok öröm és sok nehézség közepette megkezdtem itt ezt a szolgálatot. Hála a Feltámadt Jézus Krisztusnak, m

Hogyan támasszunk föl halottakat 7 lépésben?

Az orvostudomány megkülönbözteti a klinikai, az agy- és a biológiai halál állapotát. A klinikai halálból vissza lehet hozni az embert sérülés nélkül. Az agyhalálból csak sérüléssel. A biológiai halálból nincs visszaút. Jézus feltámasztotta a biológiai halál állapotában levő Lázárt, aki már négy napja meghalt. Már szaga volt. (János 11) Jézus Krisztus azt mondta, hogy támasszunk föl halottakat. Én még nem támasztottam föl halottakat. Az én válaszom Jézus parancsára: "Igen, Mester. Megtesszük! De mondd meg, hogyan!" Hiszem, hogy az alábbi elmélet helyes. De őszintén kész vagyok változtatni rajta, ha jobbat találok. Tehát hogyan támasszunk föl halottakat 7 lépésben? Hallgasd meg a lelkigyakorlatomat, mely a 7 lépést veszi sorra, majd pedig külön a 3 fontos kérdésről szóló beszédemet!

Hokiztál már?

1993-ban tízéves voltam, amikor az osztálytársaim felvilágosítottak. Bár elég ügyetlenül kezdték. Világosan emlékszek a napra. A helyre. A hangulatra. Reggel volt. Iskolaudvar. Kezdődött a suli. A bicikli lezárása után éppen az osztálytársaimhoz sétáltam oda, három-négy fiúhoz. Az egyik vihogva, vigyorogva kérdezte: - Hokiztál már? Nem értettem igazán a kérdés körüli hangulatot, csak éreztem. Minden ember éghajlatot teremt maga körül. Fülledt éghajlat volt akkor. Értetlenül visszakérdeztem: -Földeákon hokizni?

Hogy néz ki egy hétköznapi ördögűzés?

Anthony Hopkins A rítus című filmben Az erősebb legyőzi az erőst Lukács evangélium 11,14-23 Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el

Végül is mire jó ez az egész cölibátus dolog?

Kis tacskó voltam 2004. február 15-én, amikor elsőéves kispapként felkértek, hogy írjak egy cikket a cölibátusról a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatók által szerkesztett újságjába. Akkor ilyen szépen gondoltam a dolgot: Gondolatok a cölibátusról "Nem mindenki érti meg ezt a dolgot." (Mt 19,11) "Fiam, itt az idő, hogy megnősülj! Miért nem keresel már magadnak valakit?" Ki az közülünk, akinek ismeretlenek ezek a gondolatok? Senki. Mindenki találkozott már ezekkel a közhelyekkel a házasság, a családalapítás kapcsán. Van valami ebben a gondolkozásban, ami megsért bennünket. Nem lehet azt mondani, hogy "eljött az ideje a házasságnak", mert ha így tennénk, akkor csak vakon engedelmeskednénk a kényszernek. Miért a házasságról kezdtem el beszélni, ha a cölibátus a témám? Azért, mert úgy gondolom, hogy a két életállapotot nem érthetjük meg egymás nélkül. Mindkettőnél a szabad, felelősségteljes elköteleződés van a középpontban. Mindkettőnél a