Ugrás a fő tartalomra

Magamról


Cseh Péter Mihálynak hívnak, 1983-ban születtem Makón. Földeákon nőttem fel.
 
Életvidám gyerek voltam mindig. Kiskoromban az volt a nagy álmom, hogy én leszek a világ legnagyobb focistája. Bátyám, Pityu mindig motivált, lelkesített, dicsért. Sokat köszönhetek neki. Szüleim pedig megtették értem, amit szeretetükből a leghelyesebbnek véltek.
 
Tizenhatévesen kezdtem el verseket írni. Kamaszkorom egyik nyarán volt először élő találkozásom Jézus Krisztussal, amikor egy személyes imában megszólítottam őt, úgy mint egy embert, aki itt van mellettem. Felnéztem az égre és ezt mondtam: "Uram, ha létezel, mutasd meg magad nekem!" Akkor rögtön nem kaptam választ, de úgy éreztem, hogy a túloldalon "felvették a telefont".
 
Azóta rengeteg személyes megtapasztalásom volt az élő Istennel, és hiszem, hogy Ő mindenkivel élő kapcsolatban akar lenni.
 
Gyerekkori álmomat, hogy én legyek a világ legnagyobb focistája, húszévesen elengedtem, mert éreztem, hogy mindennél jobb Jézus Krisztus akaratát keresni. Mindezért minden tőlem telhetőt megtettem.
 
Az igazi fordulatot a szegedi egyetemi éveim alatt tapasztaltam meg a katolikus fiatalok közösségében. Ekkor nagyon mélyen átéltem Jézus személyes szeretetét és a karizmatikus megújulás által eltöltött a Szentlélek ereje. Olyan változás kezdődött bennem, ami ahhoz hasonlítható, mint amikor a Forma 1-ben a tűzpiros Ferrari elindul és felpörögnek a motorok, kezdődik a verseny. Hatalmas verseny van a világban Jézus és a Sátán között. Persze ez a harc a színfalak mögött van, de egy egyszerű emberi találkozás mögött is innen jönnek a mozgató erők. Jézus már győzött. Tiszta tekintetével mindenkit magához hív. Hiszem, hogy Ő csak jót akar és derűs mosolyával bizalmat támaszt bennünk önmaga felé és egymás felé. Legfontosabb része az életemnek, hogy a Szentlélek vezetésére figyelek, mit mond most nekem személyesen bennem, vagy testvérek által, a Szentíráson való elmélkedésen keresztül, esetleg költők által, a természet szépségeit figyelve, az Egyház által, lelkivezetőm által, saját tapasztalataim és a megerősítő jelek által is.
 
Húszéves koromig eszembe se jutott, hogy pap legyek, bár rengeteget ministráltam és kamasz koromban elkezdtem imádkozni a rózsafüzért és naponta olvasni a Bibliát.
 
A két év szegedi bölcsészélet után nem fejeztem be a magyar-könyvtár szakot, mert Jézustól elhívást kaptam a papi szolgálatra.
 
2003-ban kezdtem el a teológiát Pécsen.
 
2008 nyarától küldtek vidéki szolgálatra, hogy segítsem a plébániai lelkipásztorkodást diakónusként.
 
Elmondhatatlanul boldog voltam, amikor 2008 szeptemberétől Tamásiból jártam ki minden héten biciklivel egy kis faluba, Páriba, hogy egy családiháznál 5-6 idős néninek bibliaórát tartsak.
 
Pécsen szenteltek római katolikus pappá 2009. december 5-én. Először Dombóváron a belvárosban voltam káplán. Majd 2010 nyarától Vásárosdombón lettem kihelyezett káplán Kutas Attila mellett, miközben ő az újdombóvári plébánián szolgált. 2011. január végétől Pécsre küldött Mayer Mihály püspök atya a Szent Erzsébet plébániára. 2013. augusztus 1-től dr. Udvardy György püspök atya a mágocsi plébániára küldött kápláni szolgálatra, bikali lakhatással. 2014. augusztus elsejétől szekszárdi káplán voltam, de Szálkán laktam.
 
2015 októbertől Szekszárdon egy kocsmából missziós házat alalkítottam ki és ott éltem.
 
2017-ben Vásárosdombón szolgáltam 9 kis faluban.
 
2018-tól Nagydorogon 18 falut bíztak rám.
 
2020-ban Szabadszentkirályon 14 falut bíztak rám.
 
Minden szolgálati helyemen indítottam bibliaórákat, amelyekből házicsoportok születtek. Ezek azóta is szépen működnek a helyi vezetők segítségével. Az Ige sok-sok helyen jó talajba hullott! Rengeteg baráttal, testvéri kapcsolattal áldott meg engem a Jóisten, amiért végtelenül hálás vagyok!
 
Jelenleg római katolikus papi szolgálaton kívül vagyok áldott állapotban. Teljesen szabad vagyok, hogy éljem az Atya rám áradó szeretetét és továbbadjam azt, amit én is kapok! Hirdetem az örömhírt úton útfélen. Most neked is, aki e sorokat olvasod: szeretve vagy! Örülj!
 
Életem mottója, ami a papi jelmondatom is: „Nyújtsd ki a kezedet!”- mondja Jézus a bénakezű embernek. (Márk 3,5)
 
Kérlek, mondd el most ezt az imát és fogadd hittel az áldást, amit Isten ad neked:
„Jézusom, bízom benned! Mutasd meg a szeretetedet nekem, vezess ki engem a fényre! Segíts szeretni Téged, és azt az embert, akivel éppen találkozok! Jézus! Hiszem, hogy élsz! Áraszd ki rám is Atyád Lelkét a magasból! Ámen.”
 
Hallgasd meg tőlem a kegyelem üzenetét 21. századi nyelven itt: 
 

Mi az az elveszíthetetlen kegyelem? Itt hallgathatod:


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Meghallod a szavam, kedves Ferenc pápa?

Kedves Ferenc pápa! Örülök, hogy te vagy a pápa! Jézus nagyon szeret téged és csodálatos terve van veled! Hadd mutatkozzak be egy kicsit! Cseh Péter Mihálynak hívnak. 37 éves vagyok, 10 éve római katolikus papként szolgálok. Hálás vagyok ezért, és szeretem a katolikus Egyházat! Papi jelmondatom: „Nyújtsd ki a kezedet!” (Márk 3,5) Magyarországon élek, ahol készülünk a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Épp ezekben a hetekben tartottuk volna eredetileg, de te úgy döntöttél, hogy fussunk neki inkább egy év múlva! Adja az Úr, hogy sikerüljön! A pécsi egyházmegye papja vagyok. 2020. augusztus 5-e óta Szabadszentkirályon plébániai kormányzóként szolgálok, mert ide küldött a pécsi egyházmegye apostoli kormányzója, Dr. Udvardy György veszprémi érsek úr. Összesen 14 kis település népe van rám bízva, hogy imádkozzak értük és hirdessem nekik az örömhírt. Az elmúlt egy hónapban sok öröm és sok nehézség közepette megkezdtem itt ezt a szolgálatot. Hála a Feltámadt Jézus Krisztusnak, m

Hogyan támasszunk föl halottakat 7 lépésben?

Az orvostudomány megkülönbözteti a klinikai, az agy- és a biológiai halál állapotát. A klinikai halálból vissza lehet hozni az embert sérülés nélkül. Az agyhalálból csak sérüléssel. A biológiai halálból nincs visszaút. Jézus feltámasztotta a biológiai halál állapotában levő Lázárt, aki már négy napja meghalt. Már szaga volt. (János 11) Jézus Krisztus azt mondta, hogy támasszunk föl halottakat. Én még nem támasztottam föl halottakat. Az én válaszom Jézus parancsára: "Igen, Mester. Megtesszük! De mondd meg, hogyan!" Hiszem, hogy az alábbi elmélet helyes. De őszintén kész vagyok változtatni rajta, ha jobbat találok. Tehát hogyan támasszunk föl halottakat 7 lépésben? Hallgasd meg a lelkigyakorlatomat, mely a 7 lépést veszi sorra, majd pedig külön a 3 fontos kérdésről szóló beszédemet!

Hokiztál már?

1993-ban tízéves voltam, amikor az osztálytársaim felvilágosítottak. Bár elég ügyetlenül kezdték. Világosan emlékszek a napra. A helyre. A hangulatra. Reggel volt. Iskolaudvar. Kezdődött a suli. A bicikli lezárása után éppen az osztálytársaimhoz sétáltam oda, három-négy fiúhoz. Az egyik vihogva, vigyorogva kérdezte: - Hokiztál már? Nem értettem igazán a kérdés körüli hangulatot, csak éreztem. Minden ember éghajlatot teremt maga körül. Fülledt éghajlat volt akkor. Értetlenül visszakérdeztem: -Földeákon hokizni?

Hogy néz ki egy hétköznapi ördögűzés?

Anthony Hopkins A rítus című filmben Az erősebb legyőzi az erőst Lukács evangélium 11,14-23 Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el

Végül is mire jó ez az egész cölibátus dolog?

Kis tacskó voltam 2004. február 15-én, amikor elsőéves kispapként felkértek, hogy írjak egy cikket a cölibátusról a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatók által szerkesztett újságjába. Akkor ilyen szépen gondoltam a dolgot: Gondolatok a cölibátusról "Nem mindenki érti meg ezt a dolgot." (Mt 19,11) "Fiam, itt az idő, hogy megnősülj! Miért nem keresel már magadnak valakit?" Ki az közülünk, akinek ismeretlenek ezek a gondolatok? Senki. Mindenki találkozott már ezekkel a közhelyekkel a házasság, a családalapítás kapcsán. Van valami ebben a gondolkozásban, ami megsért bennünket. Nem lehet azt mondani, hogy "eljött az ideje a házasságnak", mert ha így tennénk, akkor csak vakon engedelmeskednénk a kényszernek. Miért a házasságról kezdtem el beszélni, ha a cölibátus a témám? Azért, mert úgy gondolom, hogy a két életállapotot nem érthetjük meg egymás nélkül. Mindkettőnél a szabad, felelősségteljes elköteleződés van a középpontban. Mindkettőnél a