Martin Scorsese - Némaság
Vigasz és vigasztalanság dinamikában tisztulunk
Lukács evangélium 3,15-16. 21-22
Abban az időben: A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon
töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt
hozzájuk: „Én csak vízzel keresztellek benneteket. De eljön, aki hatalmasabb
nálam, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és
tűzzel fog titeket megkeresztelni.” Ekkor történt, hogy amikor a nép
keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt
az ég, és a Szentlélek leszállt rá látható alakban, mint egy galamb. Szózat is
hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” Ezek
az evangélium igéi!
Kedves Testvérek!
Amikor most Jézus imádkozik, halljuk, hogy miközben
imádkozott, megnyílt az ég és az Atya szólt hozzá, te vagy a szeretett Fiam,
benned telik kedvem. Amikor azonban az Olajfák hegyén imádkozik, akkor nem szól
hozzá az Atya. Amikor a kereszten imádkozik, hogy Istenem, Istenem, miért
hagytál el engem, akkor sem szól hozzá az Atya. Most egy kicsit elmélkedjünk
arról a kérdésről, hogy vannak-e a Bibliában ellentmondások.
Azt hallottuk Izajás
könyvéből, egy prófécia az eljövendő Messiásról, az Úr szolgájáról, a szenvedő
szolgáról szóló énekből, hogy nem kiált majd, nem emeli fel a hangját. Ezzel
szemben, ha kinyitjuk János evangélium 7,37 vers: Az ünnep utolsó nagy napján
Jézus megállt és felkiáltott. Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyon
mindenki, aki hisz bennem. Ahogy az Írás mondja: élő víz folyói fakadnak majd
belőle.
Tehát, ha a szövegeket így egy kicsit egymás mellé rakjuk,
felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy azt mondták, hogy nem fog Jézus majd
kiáltani, itt mégis kiált. Imádkozott Jézus, megnyílt az ég, szólt hozzá az
Atya. Másik esetben imádkozott, nem nyílt meg az ég, nem szólt hozzá az Atya.
Mit kezdjünk ezekkel a helyzetekkel? Hogyha a saját életünkre őszintén
rátekintünk, a mi életünk sem olyan, hogy mindig tudjuk azt, hogy Isten mit
akar, mit mond biztosan. Hanem inkább olyan, hogy egyszer nagyon meg vagyunk
győződve arról, mit akar velünk az Isten. Máskor meg éppen ellenkezőleg, azt se
tudjuk, mint amikor mondja valaki, hogy fiú vagyok-e vagy lány. Ez inkább most
a farsangi időszakban italozás hatására is megtörténhet. Na, de félre téve a
tréfát. Tényleg az életünkben van egy ilyen hullámzás. Loyolai Szent Ignác
beszél erről, hogy a vigasz és a vigasztalanság, azok váltják egymást az
életünkben.
Miért? Miért nem az van, hogy Isten egy ilyen tényleg tejjel és
mézzel folyó Kánaánt ad nekünk reggeltől estig, estétől reggelig minden nap?
Miért nem így van? Ha jobban belegondolunk, az a Kánaán, ami tejjel- mézzel
folyó ígéret földje volt. Én jártam most ott Izraelben, annak ellenére, hogy
nagyon komoly mezőgazdasági technikákat vezettek be, de azért mégis csak ez a
Közel-Kelet, ez egy nagyon száraz vidék. Nagyon messze van a Magyarországnak a
földrajzi adottságaitól. Magyarország annyira zöld, annyira termékeny, annyira
jó földek vannak itt, hogy szinte össze se lehet hasonlítani a közel-keleti
száraz, sivatagos, sziklás országokkal.
Szóval, ha belegondolunk abba, hogy micsoda különbségek
vannak a mi életünkben. Micsoda különbségek vannak a Biblián belül, akkor
kicsit megijedhetünk. Azt mondja Loyolai Szent Ignác, hogy Isten próbára akarja
tenni a szívünket, hogy igazán ragaszkodunk-e hozzá. Ezt mondták a zsidók is
Mózesnek. Nagyon panaszkodtak, hogy azt ígérted itt nekünk: ezt a tejjel-mézzel
folyó földet és mégis itt halunk szomjan a pusztában. Isten próbára akarja
tenni a szívünket, hogy vajon miért ragaszkodunk hozzá, miért követjük.
Gondoljunk bele, hogy ha egy bölcs szülő időnként nem vonná meg a gyermektől az
édességet, akkor a gyereknek tönkre menne a foga. Néha látok iskolában meg
óvodában olyan gyerekeket, hogy olyan fekete a foguk, minthogyha bányából
jöttek volna elő és szenet ettek volna. Valószínűleg a szüleik nem vigyáztak
rájuk. Nem figyeltek oda a fogmosásra, nem figyeltek oda, hogy ne mindig csak
édességet egyenek. Ha mindig csak édességet ennénk, akkor elveszítenénk az
érzékenységünket a szenvedők felé. Ezért Istenben ott van az a bölcsesség, hogy
mi magunk is érezzünk rá a másik ember keserűségére.
Amikor Jézus a Getszemáni kertben imádkozik az Atyához,
akkor a keserű kelyhet kell kiinnia. A szenvedés keserű kelyhét. Ez tényleg
keserű. De mégis ott van ebben a keserűségben az, hogy leszáll egy angyal az
égből. Lukács evangélista szerint, hogy ha megnézzük a szenvedéstörténetet,
erről egyedül Lukács számol be. Miközben Jézus a Getszemáni kertben szenvedés
közben imádkozik, megjelent neki egy angyal az égből és megerősítette. Aztán a
halállal tusakodva még buzgóbban imádkozott. Nem tudjuk, hogy az angyal
mondott-e valamit Jézusnak. Itt nincs leírva. De valamilyen módon az angyal
megerősítette Jézust, hogy még buzgóbban imádkozzon.
Feltettük már magunknak azt a kérdést, hogy Mária, amikor
ott volt a kereszt alatt és ott állt Jézus mellett, Jézus pedig kifeszítve
szenvedett, nincs leírva a János evangélium szerint, nincs leírva, hogy Mária
mondott volna valamit Jézusnak. Nagyon valószínű, hogy tényleg nem mondott
semmit Jézusnak, hanem csak ott állt és nagy szeretettel, a tekintetével,
együttérzésével vigasztalta a szenvedő, haldokló fiát. Tehát, itt egy
misztériummal állunk szemben, hogy Isten szózata hangzik az égből. Te vagy az
én szeretett fiam! Benned telik kedvem. Utána eljön az idő Jézus életében,
amikor nem hallja ezt a hangot. Amikor, mintha bezárulna az ég. Amikor mintha,
az ég is olyan szikla, fekete, kemény lenne. Azt kiáltja Jézus: Istenem,
Istenem miért hagytál el engem?
Simone Weil francia filozófus, misztikus keresztény hívőnek
is mondhatjuk, bár nem keresztelkedett meg. Azt mondja, hogy a kereszténység
isteni eredetének az a bizonyítéka, hogy Isten Fia haldokolva úgy imádkozott,
hogy Istenem, Istenem miért hagytál el engem. Ez a hiteles imádság egy
bizonyíték arra, hogy a kereszténység az tényleg isteni eredetű. Ezért úgy is
mondhatnánk, hogy amikor Isten nem válaszol, akkor a csendjével válaszol. A
csendjével hallgat meg. A csendjével vigasztal.
Gyakoroljuk a csendre való figyelést! Gyakoroljuk a
nyugalmat! Gyakoroljuk azt a figyelmet, ami a szavak nélküli isteni jelenlétet
érzékeli. Isten természetesen tökéletesen jelen van a szavakban is. Te vagy az
én szeretett fiam, akiben kedvem telik. De Isten tökéletesen jelen van a
csendben is. Azt hiszem, hogy először a csendre kell figyelnünk, hogy
meghallhassuk Isten hangját. Jézus, amikor megkeresztelkedik, mi történik
utána? Elvonul negyven napra a pusztába egyedül, csendben. Böjtöl. Nem eszik,
nem iszik semmit. Úgy, mint Mózes annak idején felment a Hóreb hegyére, hogy
ott megkapja a Tízparancsolatot. Az isteni kinyilatkoztatást.
Kedves Testvérek! A mi életünknek is van ez a dinamikája,
hogy Isten vigasztal, szól hozzánk, és olyan is, hogy a vigasztalanság állapotában, csendben
hagy minket. Ebben a dinamikában tisztul a szeretetünk. Tisztul az, hogy
igazából, miért is követjük Őt. Ámen!
Szekszárd, Nagydorog, Sejttalálkozó, 2019. január 10.
lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható youtube: 1400. Lk 3,15-22 Vigasz ésvigasztalanság dinamikában tisztulunk (2016.I.10.)
Kérdések a reflexióhoz:
1. Melyik
gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?
2. Milyen
szenvedésnél dobtad le teljesen a láncot legutóbb?
3. Milyen
vigaszra vágysz Jézustól?
Szeretettel: Péter atya