Márk evangéliuma 6,7-13
Aztán magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket
kettesével elküldeni. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett.
Meghagyta nekik, hogy az útra vándorboton kívül semmit ne vigyenek. Se táskát,
se kenyeret, se pénzt az övükben. Sarut kössenek, de ne öltözzenek két
köntösbe. Azt mondta nekik: Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg
tovább nem mentek onnan. Ha pedig valahol nem fogadnak be és nem hallgatnak meg
titeket, menjetek ki, rázzátok le lábatokról a port is, bizonyságul ellenük.
Azok elmentek, és hirdették, hogy tartsanak bűnbánatot. Sok ördögöt kiűztek.
Sok beteget megkentek olajjal, és azok meggyógyultak. Ezek az evangélium igéi!
Kedves Testvérek!
Az Úr Jézus keresztje egy fegyver. Ezt a fegyvert használni
is kell. Hit és gyógyulás útján a mai lépésünk az, hogy élezzük ki a fogainkat
az ördög ellen. Kicsit ilyen mókás ez a kifejezés. Hiszen az ördög ellen nem a
fogainkkal harcolunk, hanem az Úr keresztjével. Kiélezni a fogunkat azt
jelenti, hogy határozottan és erőteljesen felvesszük a harcot lelkünk
ellenségével. Határozottan és tudatosan.
Azt hallottuk a mai evangéliumból, hogy Jézus hatalmat adott
a tanítványainak arra, hogy kiűzzék a gonosz lelkeket, az ördögöket, más szóval
a tisztátalan lelkeket. Az ördögök büdösek, tisztátalan lelkek. Időnként
szoktam vicceket írni, amik ilyen komoly viccek, teológiai tartalmúak a sátán
kigúnyolására, Isten dicsőségére és az emberek megszabadítására. Ez a három
gondolat így egyben a Katekizmusban is szerepel, hogy ez a célunk. Isten
dicsősége, a sátán kigúnyolása és az emberek megmentése. Feltehetünk egy ilyen
kérdést, hogy miért büdös a sátán. Azért, mert nem fürdött meg a szentelt
vízben. A szentelt víz egy valódi hatalmat képvisel. Hogyha jól megfigyeljük
azt az áldást, amit a pap elmond a szentelt víz felett, akkor az szerepel
benne, hogy űzzön ki minden titkos kórt. Ahova hintik, onnan távozzék a gonosz
lélek ártalma.
A szentelt víz nem valami babonaság, nem valami népi mese,
hanem az által nyeri el erejét, hogy a pap Isten igéjére hivatkozva elmondja rá
a szentelő imádságot. Egy áldást. Így hát, újra és újra vegyük fel azokat a
szellemi fegyvereket, amiket az Egyház ad nekünk. A kereszt, a szentelt víz,
Isten igazságainak ismételgetése. Amiket biztos, hogy nagyon sokszor
gyakorlunk, de tudnunk is kell, hogy mi ez, mit csinálunk. Azt hallottuk, hogy
Jézus hatalmat adott. De ez nem fizikai erő. A fizikai erővel lehet hangosabban
beszélni, fizikai erővel oda lehet valakinek ütni. Fizikai erővel, le lehet
valahova dobni egy bombát. De bármilyen bombát is dobunk le a láthatatlan világ
ellen, nem ér semmit. A gonosz lelkek, a fejedelemségek változtatnak a
díszleteken. A nácizmus idején olyan zászlók voltak. A kommunizmus idején ilyen
zászlók. Kapitalizmus idején ilyen zászlók vannak. Mindegy mi a díszlet, de
mögötte ott működhet, és sokszor működik is a gonosz lélek. Tehát nekünk, ahhoz
hogy ellene mondjunk, nem fizikai erővel kell kiűznünk, hanem szellemi
hatalommal, tekintéllyel. Ez a tekintély sem a mienk, hanem ajándék. Abból
fakad, hogy a mennyei Atya elküldte Fiát, Jézus Krisztust a világba, azért,
hogy a bűnbeesett emberiséget visszavezesse, visszaszeresse a mennyei
Atyához.
Azt olvassuk a János evangéliumában a feltámadás jelenete
után, hogy: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” (20,21)
Tehát küldetésünk van. Ahogy maga Jézus kiűzte az ördögöket, meggyógyította a
betegeket, úgy ez a mi feladatunk is. Az egész Egyház küldetése, amin belül
kinek-kinek meglehet a részfeladata. Az Egyház közössége hordozza ezt. Nem mi
találjuk ki. Nem a mi érdemünkből fakad, Mi, akik meg vagyunk keresztelve az
Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, hisszük, hogy van hatalmunk arra, hogy
ellene mondjunk a sátánnak. Hogy ellene mondjunk minden kísértésnek, minden
rossznak. Ezt gyakorolni kell. Gyakorolni és felszítani és erősíteni. Ez a
hatalom, ahogy már mondtam nem a mi kiváltságunk. Nem a mi erényünk. Nem a mi
érdemünk miatt van. Ez a Teremtő Isten hatalma, aki mindent jónak alkotott. A
gonosz lelkek is kezdetben jónak lettek teremtve. Ezt ne felejtsük el. De nem
maradtak meg abban a szolgálatban, amit Isten kijelölt nekik. Elhagyták a
szolgálatukat és ezért Isten kivetette őket a mennyből. Nincs többé helyük
Isten örökségében.
Egy pici gondolat erről, hogy a gonosz lelkek azok tisztán
szellemi lények. Tehát a döntésüket nem fogják megváltoztatni. A gonosz lelkek
megtéréséért imádkozni ez tévedés. Ennek még a lehetőségét is kizárta az
Egyház, azt mondva, hogy ez eretnekség. Nem csak, hogy felesleges imádkozni a
gonosz lelkek megtéréséért, hanem veszélyes is. Mert miközben a gonosz lelkekre
figyelünk, hogy térjenek meg, aközben a tévedések által befolyásolnak minket.
Tehát nem az ördögök vannak a középpontban, hanem az Isten irgalma, hogy Ő
mindent jónak alkotott. Mi a mulandó időben létezünk. Hétfő, kedd, szerda,
csütörtök, péntek. Ha valamit hétfőn döntünk, azon változtathatunk kedden. De
gondoljunk bele, ha egyetlen napból állna az egész év, vagy az egész életünk,
akkor már másként állna a helyzet. A mi sorsunkban benne van a változás
lehetősége. Az ördög sorsában nincs benne. Élezzük ki fogainkat az ördög ellen!
Itt a földön szellemi harc van. Ez soha nem is fog véget érni itt a földön egy
pillanatra se. Az ördög nem nyugszik addig, amíg rést nem talál a mi
fegyverzetünkön. Nem kell okot adni az
ördögnek, hogy támadjon. Le van írva többször is a Zsoltárok könyvében, hogy
„gyűlölőink ok nélkül támadnak ránk” (35,7.19; 38,20; 69,5; 109,3; 119,161). Az
Úr Jézus is idézi ezt, a János evangéliumban olvashatjuk: „ok nélkül gyűlöltek”
(15,25). Többször benne van a Bibliában. Ok nélkül. Tehát az ördög nem okot
keres arra, hogy támadjon, hanem a fegyverzetünkön rést keres.
Szent Pál ír erről a mennyei fegyverzetről, az Efezusi levél
hatodik fejezetében. Ez a mennyei fegyverzet leginkább arra vonatkozik, hogy az
Ige kardjával, a Szentlélek erejével kijelentjük az igazságot. Mi az igazság az
ördöggel kapcsolatban? Az, hogy veszített, az, hogy Jézus Krisztus győzött.
Most ez nem egy logikus következtetésre építhető gondolkodás. Hiszen ez a harc
a láthatatlan világban zajlik. Amikor valamit hittel kijelentjük, akkor nem
biztos, hogy azonnal látjuk a következményt a látható világban, de akár ilyen
is megtörténhet. Picit meg kell tanulnunk máshogy látni, máshogy érezni,
máshogy gondolkodni. Mikor azt mondjuk, hogy a mi fegyverünk a kereszt, akkor
ez azt jelenti, hogy Isten legmélyebb szeretetére hivatkozunk. Elsősorban az
ördögök kiűzése az azt jelenti, hogy kihirdetjük, hogy Isten szereti az
embereket.
Gondoljunk bele, hogy valaki elindulna egy elrabolt embernek
a kiszabadítására. Miközben kiszabadítja, az ellenségtől több másik embert, a
fogva tartókat meg kellene, hogy öljék. Utána elhozták vissza azt a
kiszabadított embert, vissza a családjához, akkor nem azzal kezdené ez a
megmentő, hogy útközben megöltem tíz gonosz ellenséget. Nem ez volt a lényeg.
Legjobb lett volna az nyilván, itt emberek esetében, hogy nem kell senkit
megölni ahhoz, hogy kiszabadítsunk valakit az ellenség karmaiból. Tehát amikor
a gonosz lélek kezéből kiszabadítunk valakit, akkor nem az a lényeg, hogy mi
hősködjünk a gonosz lelkek fölött. Az apostolok kicsit ilyenek voltak. Mondták
Jézusnak, hogy „a te nevedben még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk”
(Lukács 10,17). Hősködtek. Jézus egy kicsit rájuk pirít, hogy ne arra
figyeljetek, hanem arra, hogy a nevetek fel van írva a mennyben, ami azt
jelenti, hogy Isten irgalmába bele vagytok pecsételve.
Tehát mi nem az ördögre
koncentrálunk. Még akkor se, ha ez a mai téma címe, hogy élezd ki fogaid az
ördög ellen. Nem! Hanem inkább az emberek megmentésére, Isten dicsőségére és a
sátán kigúnyolására.
Hallottuk az Ószövetségből Dávid és Góliát harcát (1Sámuel
17). Ami, igazából nem is túl nagy harc volt, mert Dávid olyan nagy hittel
indult neki, hogy Góliátnak, ha lett volna egy kis esze, már érezhette volna,
hogy eleve veszíteni fog. De mit is mondott Góliát Dávidnak? Góliát átkozta
Dávid Urát, az élő Istent. Dávid lelkiismerete megmozdult. Azt mondta, hogy ő
ezt nem hagyja. Ő ezt nem bírja tovább tűrni a lelkében, hogy valaki átkozza az
élő Istent. Ez szorosan összefügg a gonosz lélek működésével. Ez a kiinduló
pontja a szellemi harcnak. Mert az ördög nem kifejezetten ellenünk harcol,
hanem a mögöttünk lévő élő Isten ellen. Őt átkozza, őt becsmérli. A mi
legyőzésünkkel Isten dicsőségét akarja csorbítani. Dávid és Góliát csatáját
kicsit ilyen szimbolikus érzékkel kell hallgatni. Mit is mond Góliát? – „Hát
kutya vagyok én?” (1Sámuel 17,43) No, most az, hogy kutya, nem ennek az
állatnak a becsmérlése. A Bibliában bizonyos állatoknak a tulajdonságait
emberekre vonatkoztathatják. Például a kutya szokott hízelegni, csóválja a
farkát, odajön, mozgatja a fülét, picit nyüszít. Aztán hasonlatokat hallunk a kígyóról, a
skorpióról. Nincs ezekkel a teremtényekkel semmi baj, Isten teremtményei. De
vannak bizonyos tulajdonságai, amik szellemi harcra vonatkoztathatók.
Például
nagyon érdekes, voltam nemrég a Természettudományi Múzeumban és bemutattak egy
pitont, és azt mondta a gazdája, hogy folyamatosan sziszeg a nyelvével. Erről
nekem eszembe jutott, hogy ilyen a gonosz lélek. Folyamatosan fecseg a fülünkbe,
hogy eltántorítson Istentől. A kutyának van egy olyan tulajdonsága, ami
hasonlítható a gonosz lélekre. Ez a hízelgés. Tud hízelegni, hogy levegye az
embert a lábáról. Kapjon egy kis ennivalót. Ilyen egy kutya. Ezzel nincs baj.
De a gonosz lélek úgy hízeleg, hogy kicsalogassa a hitet a szívünkből.
Hadd
olvassak egy történetet Smith Wigglesworth: A hit apostola című könyvéből.
„Smith Wigglesworth nem adott helyet az ördögnek és a kívülállóknak. Úgy
látszott, mintha nyers, darabos lenne a modora. A következő történet rávilágít
az ördöggel szemben tanúsított magatartására. Egy napon, miközben a buszra
várakozott, a mellette álló hölgyhöz kis kutya csatlakozott. Valószínűleg
kiszabadult és utána szaladt, a hölgynek nagy bosszúságára. Ő lehajolt és a
fejére verve utasította: „Menj haza drágám! Nem tudlak haza vinni.” A kutya
csak csóválta a farkát, de esze ágában sem volt hazamenni. „Igazán, haza kell
menned, drágám!” - mondta neki újra. Közben megjelent a busz és a hölgy dühös
lett. Dobbantott a lábával és szigorúan mondta: „Menj haza rögtön!” A kiskutya
rossz néven vette ezt a bánásmódot. Farkát lába közé húzva elfutott, úgy ahogy
bírt. „Így kell önnek a sátánt is elkergetni mondta” - Wigglesworth, hogy a
buszra várakozók mind hallhatták.”
Tehát amikor Góliát kutyához hasonlítja
magát, ezzel egy elég nagy öngólt rúgott. Már megszabta előre a saját sorsát.
Úgyhogy Dávid, hatalmas erővel, a Seregek Urának nevével ment Góliát ellen. Ha
kérdezik tőlünk, hogyan győzte le Dávid Góliátot. Nem az a lényeg, hogy
parittyával, hanem a Seregek Urának nevével. Isten nevével. Tehát, Isten az,
aki letiporja az ellenséget. Élezzük ki a fogainkat az ördög ellen.
Mit mond
Dávid? „Az Úr a kezembe fog adni téged. Megöllek, leveszem rólad a fejedet.”
Dávidot feldühítette az, hogy Góliát gyalázta az élő Istent. Néhány sorral
előrébb olvashatjuk, hogy a filiszteus negyven napon át, minden reggel és este
előjött és kiállt. Odaállt a zsidó sereg elé és átkozta az Istent. Negyven nap,
reggel és este. Képzeljük el, hogy mi lenne, ha valaki a házunk ablaka alatt
kiabálna negyven napig reggel, este azt, hogy átkozott legyen a Jézus Krisztus!
Tűrnénk ezt? Meddig tűrnénk ezt? Mi lenne? Mondja addig, míg ki nem fogy a
szusz a tüdejéből?
Kedves Testvérek!
Azt hallottuk az evangéliumban, hogy „az apostolok elindultak. Sok ördögöt
kiűztek, sok beteget megkentek olajjal.” Ne alkudozzunk az ördöggel! Nem lehet
vele alkudozni! Indulattal kell elutasítani az ördög minden kísértését,
határozottan. Mi lesz a következménye ennek? Az emberek megszabadulnak,
meggyógyulnak. Megszületik a szívükben a hálaadás. Megérzik, hogy Isten tényleg
szereti Őket és ez a cél. Ennek egy előzetes lépése az, hogy elűzzük az
ördögöt.
Nemrég
beszélgettem egy rákos nővel, aki elmondta, hogy mire gondolt, miközben ott
volt a betegek között. Azt mondta, hogy „Én mindig arra gondolok: >>Te is
ide fogsz jutni, mint a többiek!<<” Ott ültek körülötte a folyosón
lesoványodva, betegen a többiek. Tehát az ördög beültette a gondolkodásába,
hogy féljen, fenyegette. Az ördög vagy fenyeget, vagy hízeleg. Mindegy is!
Ugyanazon az egy elven működik. Lehet, hogy éppen dicsérget, hogy „Te milyen
szép vagy, egészséges, erős, fiatal. Ne is gondolj arra, hogy te valaha gyenge
leszel!” Pedig a gyengeségünkben Istenhez kiálthatunk.
Nincs baj azzal, hogy valaki beteg. Most nehogy azt érezze
valaki, hogy a betegnek szégyellnie kell magát, mert biztos okot adott az
ördögnek a bűneivel arra, hogy betegséget küldjön rá. Senki ne féljen, aki beteg!
Betegek bátorodjanak fel, mert Isten szereti őket. Ez az Örömhír! Isten szeret
téged és meg akar szabadítani. Bármi legyen az oka, a gyökere, majd ő ezt
elintézi. Kiáltsunk Istenhez, kedves testvérek és élezzük ki a fogainkat az
ördög ellen! Ámen!
Szekszárd, Nagydorog, Sejttalálkozó, 2018. október 10.
lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható youtube: Mk 6,7-13 Az ördög megtéréséért
eretnekség imádkozni (2012.okt.10.)
– szeretettel Péter atya–
Kérdések a reflexióhoz:
1. Melyik
gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?
2. Neked mit
szokott suttogni az ördög? Észrevetted már? Legyőzted? Hogyan?
3. Ajánlom
mindenkinek az Eloldozva szabadító szolgálatot Neal Lozano könyve alapján a
Pécsi Imádság Házában.