Érezzük,
hogy Te szeretsz minket a legjobban!
János evangéliuma 6,60-69
Abban az időben, Jézus
tanítványai közül, akik szavait hallották, többen azt mondták: „Kemény beszéd
ez. Ki hallgathatja?” Jézus tudta, hogy
tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szól hozzájuk: „Ez
megbotránkoztat titeket? Hát, ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy
oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit.
A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik
nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek benne,
és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy
senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.” Ettől kezdve
tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak vele. Jézus ezért a
tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?” Simon Péter ezt válaszolta
neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és
tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.” Ezek az evangélium igéi.
Kedves Testvérek!
Az egész János evangéliumon
végigvonul egy kifejezés: „ismerni, nem ismerni”. Konkrétan a mai evangéliumban
ez nem hangzik el. De János evangélistának, illetve a teológia mondja Jánosi
iskola hagyományában ez visszatér a levelekben is. Hadd mondjak erre egy
példát, János első levele 4,16. Mi,
akik hittünk megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket.
A mai Evangéliumban az hangzik el, hogy „mi
hittünk és tudjuk, hogy Te vagy az Isten Szentje”. Ezt a két igét
összekapcsolva egy kicsit játszunk el a gondolattal, hogy tulajdonképpen Péter
apostol mit mondott Jézusnak. Mert általában, amikor évtizedekkel később
megírják az evangéliumokat különböző szempontokból. Akkor már más-más teológiai
tartalommal töltik meg azt, ami elhangzott. Ez nem jelenti azt, hogy ezzel
eltorzították volna a lényeget, sőt éppen ezzel mutatják meg. Egy kicsit
játszunk el ezzel a gondolattal, hogy vajon hogyan mondhatta Péter ezt másként,
de ugyanezzel a lényeggel. Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak.
Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.
Mondhatta volna így is Péter
apostol: „Érezzük, hogy Te szeretsz
minket a legjobban! Egész életünkben tapasztaltuk a szeretetet sokszor
szüleinktől, testvéreinktől, rokonainktól, ki-ki a szerelmétől. De most benned,
olyan szeretetre találtunk, amivel kapcsolatban nem is tudjuk feltenni azt a
kérdést, hogy kihez mehetnénk. Nem tud senki úgy szeretni, mint te. Mi, akik
hittünk, megismertük a szeretetet.” Tehát a hit a szeretet megismerését jelenti. A hit nem pusztán
annyi, hogy elhiszek egy objektív valóságot és akkor az majd az én értelmemben
kivált valamit és ettől az életem átalakul. Ez persze igaz. De hát nem erről
szól pusztán. A hit azt jelenti, hogy
megnyílok a szeretet Istenének és megismerem ezt a szeretetet. Ez a szeretet
nem hazudik. Amikor valakiben nincs szeretet, bármit is mond, még akkor is,
hogyha nagyon értelmesen hangzik, de valójában hazudik. Hangozhat valami
nagyon-nagyon logikusan, de szeretet nélkül hazugság.
Titusznak írt levélben van egy
nagyon egyszerű kis fél mondat, ami egy hosszú, hosszú gondolatsor. Szent Pál
szereti úgy kezdeni a leveleit, hogy egy mondat az tíz sorban fér el és benne
van az, hogy Pál, ő maga ki csoda, kiknek ír, mi a hit lényege. Ebből a hosszú
mondatából az első fejezet első verstől a negyedik versig, végig ez egy mondat.
Ebből egy részletet felolvasok. Isten,
aki nem hazudik. Ezt aláhúztam pirossal az igében. Mikor rátaláltam
erre, erre a nagyon egyszerű, de annyira erőteljes gondolatra, akkor azt
éreztem, hogy most már jöhet bármikor a sátán bármivel, tudom, hogy Isten az,
aki nem hazudik. Minden más ezen kívül hazugság. Ezért mondja ezt Péter, hogy
kihez menjünk? Még ha esetleg nagyon szép filozófiai igazságokat mondanak, akkor
is, nem tudnak úgy szeretni minket, mint Te. Mert a szeretet a legnagyobb igazság.
Amikor azt mondja az evangélista,
hogy „Jézus kezdettől fogva tudta, hogy
kik nem hisznek benne és ki fogja őt elárulni”, akkor ne gondoljuk azt,
hogy ez egy annyira különleges dolog volt. Ott volt Jézus körül több ezer
ember, akkor kisebb körben, akik jobban ismerték, ötszáz testvér, vagy
százhúsz, vagy a hetvenkettő, tizenkettő. Ne gondoljuk azt, hogy Jézus körbe
nézett és mint egy modern filmben egy infra kamerával látta azt, hogy valaki
fehéren világított, valaki kéken, vagy sárgán és valaki fekete volt. S látta,
hogy annak a lelke fekete, az nem hisz benne. Nem hiszem, hogy ez így zajlott
le. Hanem egyszerűen Jézus érezte
azt, hogy ki az, aki nem szereti Őt. Mert aki nem szereti Őt, az nem fog neki
hinni. Az nem fog vele elmenni a halálig. Az nem fogja azt mondani,
hogy én odaadom az életemet neked. Persze az is igaz, hogy a Szentlélek
eljövetele nélkül senki nem tudja az életét odaadni Jézusnak. Péter apostol is
hiába erősködött, „odaadnám az életemet is” (János 13,37), erre nem volt képes
mikor eljött a megpróbáltatás ideje.
Kedves Testvérek! Az életünk tehát
ebben a megismerésben zajlik. Ezért, hogy ha valakiért imádkozunk, biztos
mindannyian imádkozunk emberekért. Közbenjárunk értünk, mert szívből kívánjuk,
hogy Isten szeretetét megtapasztalják. Akkor legyen az az első gondolatunk,
hogy „Uram add meg neki, hogy átélje
a Te szeretetedet!” Mert mondhatunk akármit, ha nem élte át Isten
szeretetét, akkor azok a dolgok csak elhangzanak, mint értelmi igazságok, de
nem fog benne gyökeret verni. Úgy is mondhatnánk, hogy a szeretet az az eső, ami a talajt puhává teszi, ami a talajt tápanyaggal
tölti el és akkor, hogyha belehull a mag, akkor életet kap.
Most néhány napig nem voltam itt
Pécsen, szerda délutántól szombat estig. A szobámban van, hirtelen most nem is
tudom, összeszámolom fejben, nyolc virág. Mikor visszajöttem, az egyik virág nagyon
le volt konyulva. De tudtam azt korábban, hogyha meglocsolom, akkor néhány óra
múlva kisimulnak a levelei és akkor életre kel. Meglocsoltam, ez egy kis kávé
növény, nagyon érdekes. Meglocsoltam és azt vártam, hogy majd újra ez fog
történt. Ma reggel, amikor megnéztem, olyan száraz volt, mint tegnap este,
vagyis teljesen kiszáradt. Nem kelt életre. Meghalt. Meghalt víz nélkül az
elmúlt négy napban és ezen már nem tudok változtatni. Nem kelt életre. Szeretet nélkül az emberek meghalnak.
Tudhatnak akármit, lehet akármilyen diplomájuk, lehet akármennyi pénzük, lehet
húsz ezer név a mobiltelefonjukban, hogy kinek mikor tudna telefonálni. Lehet a
legjobb barátja az, aki minden betegséget sikerrel gyógyít, csak éppen a halált
nem... Lehet akármilyen sebész főorvos valakinek a barátja, szeretet nélkül nem
fogja tudni azt mondani, hogy én itt maradok. Itt maradok Jézusnál.
Bibliaórákon visszatérő kérdés, hogy
mit jelent az, hogy Jézus mondott egyszer egy olyat, hogy „aki a Szentlélek ellen szól, az nem nyer bocsánatot.” Mit jelent
ez, hogy Jézus ilyet mondott? „Az emberek
minden bűne és káromlása bocsánatot nyer. De ha valaki a Lelket káromolja, az
nem nyer bocsánatot. Ha valaki az Emberfia ellen mond valamit, az bocsánatot
nyer. De ha valaki a Szentlélek ellen szól, az nem nyer bocsánatot. Sem ezen a
világon, sem az eljövendőben.” (Máté 12,31-32) Ez egy nagyon egyszerű dolog
valójában. Itt Jézus nem egy különlegeset állított szintén. Azt mondta ezzel,
hogy aki megismerte a szeretetet,
megismerte a Szentlélekben azt, hogy ki az Isten valójában és ennek ellenére
megtagadja, annak már nincs tovább. Ez a kárhozottak bűne. Mert ők megismerték azt, hogy Isten a
Szeretet, de elutasították. Ezt nem tudjuk, hogy van-e ilyen ember, aki
már elkárhozott volna. Az Egyház nagyon bölcsen nem jelentette ki senkiről és
nem is fogja kijelenteni. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy vannak gonosz
lelkek, akik már elkárhoztak. Bizonyos ideig még tevékenykedhetnek a földön,
kísérthetnek minket, árthatnak, de az ő végső sorsuk már eldőlt. Kezdetben jó
angyalok voltak és teljes mértékben ismerték Isten szeretetét. Miért nincs nekik megtérés és
bűnbocsánat? Azért, mert ők úgy tagadták meg az Isten szeretetét, hogy már
ismerték annak a lényegét. Mi emberek, akik itt a földön élünk, nagyon
sokszor azért követünk el újabb és újabb bűnöket, meg sokszor azért lázadozunk
Isten ellen, mert nem érezzük az Ő szeretetét, mert távol vagyunk tőle. Ezért
kell hinnünk benne. A megpróbáltatásunk idején is hinnünk kell, hogy igen, az
Úr szeret. Visszafogad, vár, a függöny mögött súg, hogy gyere-gyere, tedd ezt
és üdvözülni fogsz. De a gonosz lelkeknél nincs ilyen. Az ő bűnük a Szentlélek
elleni bűn. A bocsánat nem kérés bűnére nincs bocsánat. Aki megtapasztalta teljes mértékben Isten
szeretetét és mégis elfordul tőle, az, amire nincs bocsánat. Az, amivel nem
lehet mit kezdeni.
Egyszer azt mondta egy holland
katolikus pap Franz Horsthuis atya, Görcsönyben hallottam a tanítását. Kérdeztem
tőle, hogy mi van azokkal a nagyon súlyos bűnösökkel, akiről éppen akkor szó
volt a tévében. Azt mondta erre Franz atya, hogy ő egyszer látott egy látomást.
Megadatott neki, hogy látta a túlvilágon azt, ahogy Isten ott áll a pokol előtt
és azt mondja azoknak, akik ott vannak bent, hogy „Gyertek ki! Én szeretlek
benneteket!” Egy örökkévalóságon át Isten a kárhozottaknak is azt mondja, hogy
gyertek ki onnan, én szeretlek benneteket. Azok pedig azt mondják, hogy nem
jövünk ki. Isten mindenkinek ingyen felajánlja, hogy üdvözüljön. Csak
egyszerűen el kell fogadni. Amikor Jézus látja, hogy vannak, akik nem hisznek
benne, az azt jelenti, hogy ő minden szeretetét rájuk pazarolta szinte és mégis
ők ezt elutasították.
Kedves Testvérek! A mai napon kérjük először is a magunk
számára ezt a kegyelmet, hogy nagyon mélyen átéljük Isten szeretetét, akár most
a szentáldozásban. Akár egy egyéni imádságunkban. Ezt újra és újra
kérjük, és ne szégyelljük ezt kérni. Ne gondoljuk azt, van egy olyan tévedés és
kísértés is, hogy azt suttogja az ördög, hogy „Jó-jó megtértél, jó-jó a keresztény úton haladsz, de most már készülj
fel arra, hogy nem fogod ám megtapasztalni Isten szeretetét. Most már Isten
távol lesz tőled. Elrejtőzik és csak a sötétben kell bolyongani és csak hiheted
azt, hogy Ő szeret. Nem fogja soha többé megéreztetni veled, hogy Ő szeret
téged…” Ez egy óriási hazugság. Mert Isten akarja újra és újra megéreztetni
velünk, hogy szeret minket. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden
pillanatban, mint egy nyalókát nyújtja nekünk a boldogságot. De ahogy most
énekeltük a zsoltárban, hogy édes az Úr. Ízleljétek és lássátok, milyen édes az
Úr. Ezt akarja az Úr. Mi, akik hiszünk és megismerjük az Úr édességét és
szeretetét, mi tényleg azt fogjuk mondani őszintén, mint Péter apostol. „Uram, kihez menjünk? Senki sem szeret
annyira minket, mint Te.” Ámen!
Szekszárd,
Nagydorog, Sejttalálkozó, 2018. augusztus 22. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható
youtube: 506. Jn 6,60-69 Érezzük, hogy te szeretsz minket a legjobban (2012.aug.26. B évk 21.vas)
– szeretettel Péter atya–
Kérdések
a reflexióhoz:
1.
Melyik
gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?
2. Milyennek tapasztaltad legutóbb Isten szeretetét?
Miben, hogyan történt ez?
3. Hogyan
szereted kifejezni a szeretetedet Jézus felé?