Képzeld, a testvéred vagyok!
Máté evangéliuma 23,1-12
Abban az időben Jézus
így beszélt a tömeghez és a tanítványokhoz: ,,Mózes tanítószékében az írástudók
és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit
mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de
maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek
az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit
tesznek, azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Szélesre szabják
imaszíjukat, és köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a
főhelyekre ülni, a zsinagógában pedig az első székekbe. Elvárják, hogy az
emberek köszönjenek nekik a főtereken, és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák
őket. Ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti pedig
mindnyájan testvérek vagytok. De atyának se hívjatok senkit magatok közül, mert
egy a ti Atyátok, a mennyei. És tanítónak se hívassátok magatokat, hisz egy a
ti tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája.
Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt
felmagasztalják.'' Ezek az evangélium igéi.
Kedves Testvérek!
Kicsit
messziről indulunk , mint ahogy mindig szoktuk de egy-kettőre odaérünk a célba,
amit el akarok mondani. Azt akarom először is tőletek megkérdezni, hogy ki a te
unokatestvéred. Ki mondaná meg?
- Ki a te unokatestvéred?
- Ki a te unokatestvéred?
- Milán.
- Milán az unokatestvére.
Akkor
egy másik kérdés. Picit nagyobbaknak.
- Van nagybátyád? Ki ő?
- Anyukám testvére.
- Hogy hívják?
- Zoltán.
- Zoltán.
Nagybátyját úgy hívják, hogy Zoltán. El is
mondta azt, hogy a nagybátyja az anyukájának a testvére.
Még
egy kérdés. Ki a te második unokanővéred? Ezt már egy felnőttől kérdezem
meg.
- Ki a te második unokanővéred?
- Nem tudom.
- Nem tudom. Biztos így hívják, ez van
beírva a személyigazolványába. Nem tudom, Marika.
Szóval vannak nekünk rokonaink. Igaz? A
rokonaink azok, akik… kik a rokonaink?
- Viktor, kik a rokonaink? Te a rokonom vagy?
- Nem.
- Nem vagyok a rokonod. Most egy világ dől
össze bennem. Kik a rokonaink?
Hadd
mondja meg egy felnőtt, akinek már biztos sok rokona van.
- Családhoz tartozó.
- Családhoz tartozók, azok a rokonaink. Meddig
tart a családunk? Hol van az, ahonnan az már nem a családunk. Hol kezdődik a családunk és hol ér
véget?
- Az egyenesági leszármazottak az a család.
Tehát az anya, apa, nagymama, nagypapa. Aki nem a családhoz tartozik, azok nem
a rokonaink. Mi is tartozhatunk egy nagy családhoz, mint az Egyházhoz.
-Itt már komoly gondolatok kerültek elő,
egyenes ági leszármazottak, nem lehet, hogy jogászként, vagy ilyesmiként
dolgozik. De ez egy érdekes megfogalmazás, egyenes ági leszármazottak.
Vannak ilyen emberi kapcsolataink, amikre azt
mondjuk, hogy rokonaink. De hát, nem csak ilyen emberi kapcsolataink vannak.
Hanem más is. Például, olyan emberi kapcsolatunk, hogy az osztályfőnökünk, azt
mondjuk rá. Ő az osztályfőnökünk? Régebben másmilyen emberi kapcsolatok is
voltak. Például olyan, hogy szolga.
- Ki volt az a szolga?
- Aki szolgálta az embereket.
- Aki szolgálta az embereket, például egy földesurat
valaki szolgált. Ki volt a rabszolga? Mi az a rabszolga?
- Akit kényszerítettek, hogy szolgálja a másik
embert.
- Akit kényszerítettek, hogy szolgálja a másik
embert. Sőt még olyan is volt, hogy eladták. Szerintetek manapság van ilyen,
vagy ez csak régen száz, ötszáz, ezer éve?
- Régen volt.
- Régen volt. Ki az, aki azt mondja, hogy
manapság is van rabszolgaság?
- Van rabszolgaság.
- Például?
- Például Magyarországon nem rég ítéltek el
olyanokat, akik rabszolgákat tartottak.
- Igen! Elég kicsi a hajam. Nem rég voltam
fodrásznál és miközben a fodrásszal beszélgettem, elárulta nekem, hogy az ő
munkahelyén nagyon rabszolgaként bánnak velük a főnökök.
Képzeljétek el, hogy volt egy olyan ember, úgy
hívták, hogy Onezimos, így írja ez a fordítás. Onezimos egy rabszolga volt és
elszökött a rabszolgatartójától, attól, ahogy mondtad az előbb, kényszerítette,
hogy dolgozzon. Onezimos elszökött és összetalálkozott Pál apostollal. Pál
apostol két ezer évvel ez előtt Jézusnak az egyik tanítványa volt. Nagyon
szerette az Úr Jézust és mindig hallgatott Jézus tanítására és mindig próbálta
tovább adni az evangéliumot. Pál apostol írt egy levelet a rabszolgatartónak. A
rabszolgatartót úgy hívták, hogy Filemon. Írt egy levelet Filemonnak és ezzel a
levéllel visszaküldte Onezimost a rabszolgát a rabszolgatartóhoz. Elég izgalmas
történet! Tudjátok, mit ír Pál apostol ebben a levélben? Azt írja: Visszaküldtem hozzád Onezimost, mint a saját
szívemet. Az előbb beszélgettünk arról, hogy kik a rokonaink, meg
milyen emberi kapcsolatok vannak. Pál apostol úgy tekintett erre az Onezimos
rabszolgára, mint a saját szívére. Mint a saját szívére! Azt mondja az Úr Jézus
a mai evangéliumban, hogy ti
mindannyian testvérek vagytok. Biztos vagyok benne, másként tekintenénk
egy olyan osztálytársunkra, aki mindig szurkál hátulról a ceruzával az órán.
Volt már ilyen? Igen?
- Volt
már, hogy hátulról szurkáltak ceruzával? Másként néznél rá, hogyha ő a
testvéred lenne? Mit mondanál neki?
- Hogy ne piszkáljon a ceruzával!
- Hogy ne piszkáljon a ceruzával, oké! De, ha a
testvéred lenne, lehet, hogy mondanád azt is neki, hogy majd otthon számolunk.
Nem? Otthon délután számolunk. De, hogyha az osztálytársad nem a testvéred,
akkor ilyet nem mondhatsz neki, hogy otthon számolunk délután. Mert nem
találkoztok otthon. A testvéreink
azok, akikkel otthon is találkozunk. Igaz?
De van nekünk egy olyan otthonunk, ahogy az előbb itt
elhangzott: az Egyház. A családunk az otthonunk, ahol találkozunk a
testvéreinkkel. Azt mondja Jézus, hogy mindnyájan testvérek vagytok.
Mindnyájan! Most egy
olyan feladatot adok majd nektek, a mai szentmise végén. Az előbb mikor
kérdeztem, hogy unokabáty, meg
unokatestvér, akkor tudtátok a nevüket. Ha itt mindannyian testvérek
vagyunk, akkor kezdjük el megtanulni egymás nevét. Ez nehéz munka lesz. Lehet,
hogy eltart tíz évig. Csináljunk egy olyat, egy olyan feladatot itt egy
percben, hogy mindenki álljon fel. Keressen egy olyan embert, akit nem ismer és
nem tudja a keresztnevét. Menjen oda hozzá és csak annyit mondjon annak az
ismeretlen embernek, hogy például: Viktor
vagyok és képzeld, én a testvéred vagyok. Aki pedig ezt hallja, ő pedig
mondja vissza neki, én meg András vagyok, képzeld én is a testvéred vagyok.
Akkor én
kezdem.
- Péter vagyok. Képzeld, a testvéred vagyok.
- Én is a testvéred vagyok!
Köszönöm szépen!
Az egy percből még van ötven másodperc. Nem
nagyon látom, hogy nagyon mozgolódtok! Forduljatok egymás felé! Ministránsok ti
is benne vagytok a csapatban. Gyerünk be az emberek közé! Szaladjatok! Van még
harminc másodpercetek. Én lehet, hogy több emberhez is odamegyek.
- Péter vagyok! Képzeld, a testvéred vagyok!
- Péter vagyok, én is a testvéred!
Ő is Péter. Képzeljétek egy olyan család, ahol
két Péter van. Jó, köszönöm szépen, leülhettek!
Ámen!
Szekszárd,
Vásárosdombó, Sejttalálkozó, 2017. november 1. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható:
282-es számú prédikáció csepeticsapata.hu vagy
–
szeretettel Péter atya -
Kérdések a reflexióhoz:
1. Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre
ebből a prédikációból?
2. Melyik a legszebb emléked a vér szerinti testvéreddel?
3.
Mit vársz el egy lelki
testvértől? Te lelki, keresztény testvér vagy mások számára?