Milyen
szellemiség csatornája vagy?
Máté
evangéliuma 16, 21-27
Abban
az időben Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki
Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az
írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter
félrevonta őt, és óva intette: „Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled!”
Mire ő Péterhez fordult: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az
Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!” Azután így szólt tanítványaihoz:
„Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és
kövessen. Mert mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki
énértem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az
egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember
cserébe saját lelkéért? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében,
angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint.” Ezek az evangélium igéje!
Kedves
Testvérek!
Pszichológiai kutatások bizonyítják azt,
hogy az első benyomás egy emberi találkozásban, vagy tulajdonképpen bármilyen
dologgal, eseménnyel való találkozásban nagyon fontos. Szinte néhány másodperc alatt,
vagy fél perc alatt megtörténik. Utána ahhoz viszonyítjuk a további
kapcsolatot. Persze van egy mélyebb
megismerés, bizalom, ami meg tudja változtatni az első benyomást.
Hiszen azért be kell, hogy ismerjük, hogy egy rövid néhány másodperces, vagy
fél perces találkozás az annyira félreérthető lehet, hogy az ember egyáltalán
nem olyan, mint abban a helyzetben. Nem szabad csak abból végső, biztos
következtetéseket levonni.
A mai evangéliumban Péter apostolról
hallunk újra, ahogyan egy nagyon fontos helyzetben reagál Jézus szavaira. Úgy,
mint múlt héten hallottuk. Jézus kérdezte, hogy kinek tartják ők a tanítványok,
és Péter mondta bátran, hogy „Te vagy az
Isten Fia!” Jézus ezért megdicsérte. Jézus ezért egy nagyon nagy hatalmat
adott neki, mert látta Péteren azt, hogy amit kimondott, és ahogy kimondta, azt
Isten mondta őbelőle. Most pedig valami egészen más történik. Úgy is mondhatnám
a bevezető gondolathoz kapcsolódva, hogy az első benyomása az volt Péternek,
hogy „Jézus most megijesztett minket. A
Mesterünk azt mondta, hogy meg fog halni.” Az volt az első benyomása abban
a beszélgetésben, és nem hallgatta végig, nem figyelte meg végig azt, hogy
Jézus tulajdonképpen miről is beszél.
Azt mondja: Jézus többször felhívta
tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie. Sokat kell
szenvedni a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól. Sőt még meg is ölik. Amikor
ezt Péter meghallotta, az kiverte nála a biztosítékot. Ugye ez azt jelenti,
hogy elmegy az áram. Nem tudunk világítani. Nem tudjuk használni a hűtőt. Ha
sokáig nincs áram, akkor a fagyasztóban lévő összes felhalmozott értékes
dolgunk tönkremegy. Gondolom, tudjuk mit jelent ez. Nagy veszteség. Nagy
veszteség és Péter rögtön az elején erre figyel, hogy azt mondja Jézus, hogy Őt
meg fogják ölni. Innentől kezdve Péter
se lát, se hall, csak ez foglalkoztatja.
Jézust meg fogják ölni. Sőt, ezt ő maga mondja. Sőt, még készül is rá.
Sőt, ezt nem csak egyszer mondja el, többször is elmondja nekünk. Hát most már
itt valamit tenni kell. Mit csináljunk? Ez így nem mehet tovább. Péter félre
vonja Jézust oldalra.
Nem
meri a többiek előtt megfedni Jézust. Ugye milyen különös? Péter egy ember, egy
teremtmény, az Isten Fiát akarja szinte móresre tanítani, hogy „Isten ments, hogy azt csináld!” Milyen
érdekes, Isten ments attól, hogy megtedd Isten akaratát. Mondja Péter a
Mesternek, az Isten Fiának. Erre Jézus azt mondja, hogy „Távozz tőlem,
sátán!” A múlt heti evangéliumban nem ezt hallottuk. Azt mondta Jézus, boldog
vagy Simon. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Tulajdonképpen Jézus
odaadott neki mindent. Megdicsérte. Belőled most az Isten szólt. Most pedig a teljes
ellentétjét mondja Jézus: „Távozz tőlem, sátán!”
Amikor ezt a képet szemléltem, egy
ereszcsatornának a képe ugrott be. Egy ereszcsatornából folyhat tiszta esővíz.
De hogyha az ereszcsatorna rozsdás, akkor az esővíz olyan barnás, vöröses,
mintha véres lenne. Piszkos, csúnya. Látjuk rajta, hogy ez azért nem jó. Valami
baj van a csatornával. S ahogy ezt a képet szemléltem, én azt láttam magam
előtt, hogy tulajdon képen Jézus nem Péternek mondta azt, hogy sátán. Ugyanúgy,
mint múlt héten magyaráztam azt, hogy nem
Péter személye a szikla, hanem az, amit kimondott. Az a szikla, hogy „Te vagy
az Isten Fia”.
Itt is most ebben a helyzetben, nem
Péterrel van a baj. Hanem azzal, amit átengedett magán. Innentől kezdve érdekes
ezen időnként elgondolkodnunk, hogy minden egyes ember olyan, mint egy
csatorna. A látható és a láthatatlan világ között egy csatorna. Valamilyen
szellemiség átjöhet rajtunk. Átjöhet rajtunk olyan típusú szellemiség, amilyen
a másikat bántó, a másukat leuraló, lenyomó valami, ami nem tiszta szeretet.
Lehet, hogy van benne egy kis szeretet, de többségében nem az. Szoktam hallgatni tanításokat, én magam is
tanulok. Egy indiai szerzetes nővérnek a tanítását hallgattam a héten, az
autóban ülve, vezetés közben. Mary Usha
nővér azt mondja, hogy volt egyszer egy házaspár és a feleség édesanyja azt
mondta az esküvő napján a lányának, hogy „Lányom,
minek mentél férjhez? Nem leszel vele soha boldog!” Tehát az édesanya az
esküvő napján a lányát megátkozta. Utána ebből nagyon sok betegség jött. Egymás
után elvetélt, amikor születhettek volna gyermekek. Mary Usha nővér elmondta
azt, hogy „Nézd, neked ilyen a családi
örökséged. Ezt kaptad. Most imádkozz! Bocsáss meg a Te édesanyádnak. Bocsáss
meg neki.” Mindannyian hozunk magunkkal örökségeket. Jót is, rosszat is.
Szellemi örökségeket is és anyagi, fizikai örökségeket is. Szellemi örökség, az
például egy tanács. „Lányom, azért mindig
arra figyelj oda, hogy a férjed kapjon minden nap meleg ebédet, mert aztán
máshol fogja keresni az ebédet.” Vagy: „Lányom,
ha a férjed este úgy jön haza, hogy nem vacsorázik, akkor gondolkozz el, hogy
vajon hol vacsorázott.”
Egyszer
beszélgettem egy emberrel, munkás volt, dolgozott ott a plébánián. Mondtam
neki, hogy maradjon itt vacsorára. Azt mondja nem, nem beszéltem meg otthon az
asszonnyal. Ha én most itt vacsorázok, hazamegyek, és ő elém teszi az ennivalót
és csak ímmel-ámmal eszem, akkor ő azt fogja gondolni, hogy én valaki más
valakinél vacsoráztam. Nyilván egy másik nőnél. Ugye, jöhet egy tanács
formájában a szellemi örökség, a családi örökség. Egy jó tanács formájában. De
lehet ez egy rossz tanács is. Egy átok, ami lenyom bennünket. Ami megsemmisíti
bennünk a bizalmat, a szeretetet. Ugyan így jöhetnek anyagi értelemben vett
javak és jöhetnek károk is.
A héten beszélgettem valakivel, akinek
haldoklik az apja. Azt mondta, hogy az apjától több száz ezer forintos
tartozást fog örökölni. Hárman vannak testvérek, el kell osztani három felé a
tartozást. Van ilyen. A tartozást nem lehet sírba vinni. Az utódok öröklik a
tartozást. De lehet jót is örökölni ugye? Értékes festményeket, házakat,
autókat, földeket. Vagy éppen valamilyen jogokat. Örökölhetsz egy jogot egy
termékre, egy szabadalmat, amiből neked csak dől a pénz.
Mit hallunk itt az evangéliumban? Azt
halljuk, hogy Péter félre vonja Jézust és azt mondja neki, hogy „Isten ments, Uram, ez nem történhet veled.”
Tipikusan Péter úgy nyilvánul meg, nem akarok egy idős anyukát sem nagymamát
sem megsérteni, de tipikusan ilyen házisárkányként jelenik meg Péter apostol. „Isten ments, ez nem történhet veled. Hogy
gondolod ezt?”
Akkor még Péter összeráncolja a
homlokát, ő eljátssza a nagyon fontos embert, akire most hallgatni kell. Jézus
azt mondja neki, hogy „Távozz tőlem,
sátán!” Mert az, ami most belőled kijött, aminek most teret engedtél,
aminek a csatornája voltál, az rossz. Nem te vagy a rossz, de amit kimondtál,
az rossz. Péter a csatornája volt a Szentléleknek, a Hitvalláskor. Most pedig a
sátánnak volt a csatornája. Jézus
valójában az emberi csatornákon átjövő szellemi erőkkel fordul szembe. Nem
magával a csatornával. Mert akkor előbb utóbb, egy idő után minden egyes embert
el kellett volna üldöznie maga mellől. De azt világosan el kell
mondania, hogy ezen a csatornán keresztül, valami most nem jól működött.
Mi történik ez után? Péter apostol
eltűnik a süllyesztőben? Többet nem követi Jézust? Lehet, hogy egy-két hétig
Péter hátul kullogott a menet végén és gondolkodott. Lehet, hogy azon is
gondolkodott, hogy: „Én haza megyek
vissza megyek halásznak. Én nem követem tovább ezt a Jézust. Mindenki előtt
lesátánozott itt engem. Hát, azért már álljon meg a menet!” Nem! Péter
kullogott a menet végén, lehet, hogy egy hétig, vagy két hétig. Távolról
figyelte Jézust. Aztán Jézus azt mondta, hogy gyere csak előre. Azt mondom neked, ha valaki követni akar
engem, az tagadja meg magát. Akkor mi fog történni, amit te az első benyomás
után nem hallgattál normálisan végig? A harmadik napon feltámad a halálból! Nem
hallgatta végig. De amikor Jézus
visszahívja, gyere, tagadd meg magadat, mert nincs más út, mint Jézus
keresztje! De az hova vezet? Nem a semmibe, nem a pokolba, nem a pusztulásba,
hanem a feltámadásba, a dicsőségbe, a mennyországba.
Kedves Testvérek! Isten kegyelméből itt
élhetünk ebben a faluban. Ott élhetünk a családunkban, ahol vagyunk. Mindannyian
személyesen felelősek vagyunk első sorban önmagunkért. Isten az első ember, akit rád bízott te magad
vagy. Napi huszonnégy órában. Isten rád bízott téged, napi huszonnégy órában. Elsősorban te a saját csatornádat
fordítsd Isten felé. Te magad tisztulj meg! Te magad imádkozz! Ne kritizálj! Ne
a rosszat keresd másokban! Mert akkor a csatorna elfordul a szennyvíz elvezető
akna felé. Szennyvizet tud magán átereszteni.
Jézus azt akarja, tagadjuk meg
önmagunkat. Nagyon sokszor van az, amikor az első indulat feljön bennünk az
élet ezer apró helyzetében, az nem jó. Ezt megtagadni, ezt egy picit
elutasítani, ez egy állandó éberséget jelent. Azért, hogy a Szentlélek komolyan
dolgozhasson bennünk. Beszélgettem egyszer egy cigányasszonnyal. Azt mondta,
hogy jelentkezett egy munkahelyre telefonon. Tíz perccel előtte mondták, hogy
milyen időpontra jöjjön. Odament,
belépett a munkát adó embernek az irodájába. Belépett, ránéztek és már azzal
kezdték, hogy betelt az állás. Ugye, rögtön az előítélet, az első benyomás, az
első indulat, ami jön a lelkemből. Csak az a helyzet, hogy az első benyomás, az
első indulat bennünk az nagyon sokszor csak a mi buta ösztönünk. Csak a rossz
családi örökségünk. Ezért jobb megállni, tisztulni, imádkozni. Nem rögtön
előkapni a cowboy pisztolyt és lelőni a másikat, hanem vizsgálni, figyelni,
több oldalról megnézni a dolgokat, imádkozni. Így akkor az fog történni, hogy a
Szentlélek tud nekünk segíteni abban, hogy egyre többször Isten tudjon rajtunk
keresztül adni valamit a másik embernek.
Jót, szeretetet, igazat, szépet. Ezért vagyunk most itt ezen szentmisén,
hogy a mi csatornánk, a mi lelkünk tisztuljon. Ahogy Jézus mondja, a saját
lelkéért. Hogyha a saját lelke kárt szenved.
Mit számít, hogy tied lett az egész világ, ha a lelked kárt szenved! Nem
akarom, hogy a lelketek kárt szenvedjen. De ez elsősorban rajtatok múlik.
Rajtad! Magadon múlik, hogy a te lelked
kárt szenved. Hiszem azt, hogy Isten szeretete megtanít minket arra, hogy
megtagadjuk magunkban azt, ami rossz és elfogadjuk Isten szeretetéből azt, ami
jó! Ámen!
Szekszárd,
Vásárosdombó, Sejttalálkozó, 2017. augusztus 30. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható:
963-as számú prédikáció csepeticsapata.hu vagy
–
szeretettel Péter atya - Kérdések a reflexióhoz:
1. Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre
ebből a prédikációból?
2. Megijednél, ha Jézus lesátánozna téged? Tudnál egy
ideig a sor végén kullogni, amíg újra magához nem hív?
3. Meghallottad a történetben, hogy a szenvedés után
Jézus feltámad? Mennyire remélsz a már Jézus által kiharcolt végső győzelemben?
Örülsz neki? Elmerülsz a hálában?