Ugrás a fő tartalomra

Mekkora Isten lelke?



Isten nagylelkűbb nálunk
Máté evangéliuma 18,21-35

Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”

Ezek az evangélium igéi.

Kedves Testvérek!

Jézus szeretett példabeszédekben szólni a néphez, tanítványokhoz. Mert tudta azt, hogy mi túl bonyolultan gondolkodunk. Ezért másik szinten szólt hozzánk, mint amilyen szinten mi általában gondolkodni szoktunk. De érdekes, hogy Jézus szándéka, hogy egyszerűen a szívünkhöz szóljon és megértsük, amit mond. Érdekes, hogy nem mindig ér célba. Hiába halljuk annyiszor ezt a példabeszédet, ha nem tudjuk igazán elképzelni és belehelyezni magunkat, akkor megmarad egy történetnek, egy tanításnak. Isten nagylelkűbb nálunk. 

Azt hiszem ezt a címet is lehetne adni ennek a mai történetnek.  Isten nagylelkübb nálunk. Legtöbb biblikus kommentár, amikor ahhoz a részhez érkezik, hogy a tízezer talentumot értelmezze, akkor megelégszik egy olyan megjegyzéssel, hogy olyan hatalmas összeg volt abban a korban, olyan mesés összeg, hogy nem is érdemes átszámolni mai pénznemre.  Engem nem nyugtatott meg ez az értelmezés és igyekeztem kinyomozni, hogyan lehetne lefordítani mai számokra, mai összegekre. Némi nyomozás után kiderítettem valamit. Először is talentum az súlymérték volt. Koronként azért változó volt és népenként is, hogy a talentum alatt mekkora súlyt értettek. Az egyik értelmezés szerint, egy talentum az egyben hatvan rína volt. Mai kg-ra átfordítva 49,11 kg. Tehát a talentum az egy súlymérték volt. Nyilván most nincs ide leírva, hogy ez a tízezer talentum, milyen drágakőre, vagy milyen pénznemre vonatkozott, aranyra vagy ezüstre. De tegyük fel, hogy aranyra vonatkozott. A tízezer talentum tehát, ha jól számolok, de lehet, hogy már most az elején elszámoltam. A tízezret beszorozzuk negyvenkilenccel, akkor az körülbelül ötszázezer kg. Ha kerekítünk: 500.000 kg arany.

Nyilván a korabeli emberek, akik hallották a példabeszédet, azok tudták, hogy mit jelent a tízezer talentum. Igyekezzünk egy picit megközelíteni ezen a módon.  Ötszázezer kg arany. Ahogy olvastam az interneten, az aranynak hasonló értéke volt a különböző korokban. Nyilván azért volt ebben is változás. De kicsit most elnagyoltan mondjuk tehát azt, hogy  500.000 kg arany. Megnéztem az egyik weboldalon, hogy 1 kg aranyrúd mennyibe kerül. 12.337.400 Forint. Hogyha ezt beszorozzuk, akkor 6005 milliárd, durván 6006 milliárd forint jön ki. Amikor azt mondja Jézus, a királynak volt egy adósa, aki 6006 milliárd forinttal tartozott neki. Most nézzük, hogy ennek az adósnak, ő neki is volt egy adósa, aki neki 100 dénárral tartozott.

 Nyilván amikor halljuk azt, hogy dénár, akkor nagy valószínűséggel többségünk nem tudjuk, hogy mi ez. Ennek is érdemes utána nézni. Volt egy olyan példabeszéde Jézusnak, hogy szőlőmunkásokkal a gazda egy nap, egy dénárban egyezett meg. Tehát ez volt a napi bér, a napszám. Ha ezt lefordítjuk egy mai napszámos, egy dolgozó ember bérére, mondjuk tisztán nettóban 4000 Ft. Száz dénár az 400.000 forint. Hogyha, megnézzük az arányokat, akkor körülbelül azt kellene, hogy mondjuk, hogy itt tizenöt millió szorosa a különbség. Tizenöt millió szorosa. Miért mondott Jézus ilyen példabeszédet? Akkoriban, akik hallották, azok azonnal első pillanatra érezték, hogy mekkora a különbség: tizenöt millió szorosa. Mit akart érzékeltetni Jézus ezekkel a megdöbbentő arányokkal?
 
Nyilván, hogy ha nem is jutunk így esetleg pontosan a pénzeknek a mai lefordítható nyelvére, nem jutunk, nem értjük meg,de azért az arányokat megértjük. Olyan arányok vannak itt, olyan hatalmas különbség, hogy mit akart ezzel érzékeltetni? Előszöri azt, hogy Isten egy hatalmas Úr. Hatalmas Király. Gondoljunk bele, ha ennek a királynak sok adósa van. Nyilvánvaló, hogy ha az egyik adósa ennyivel tartozik neki, akkor lehet hogy van még néhány adósa, akik kisebb, vagy éppen nagyobb összeggel tartozik. De annak ellenére, hogy ekkora összeggel tartoznak neki, Ő mégis vezeti a birodalmát. Gondoskodik mindenről. Tehát, ha egy adósa a királynak ekkora vagyonnal rendelkezett, akkor mekkora vagyonnal rendelkezett a király? Milyen hatalmas lehet ma egy olyan ember, akinek valaki  hatezer hat milliárddal tartozik és azt mondja ez a valaki, hogy elengedem a tartozásodat. Mekkora hatalmas úr lehet, ha ezt ilyen könnyedén megteheti? Ez már országokban mérhető manapság. Isten hatalmas Úr és Király. Ez az, amit azonnal érezhetünk Jézus szavából. Úgy tekintsünk Istenre, mint egy hatalmas Úrra és Királyra. Talán el is képzelhetjük azt, hogy ma a Földön ugye él most már talán lassan hét milliárd ember. 

Ez a hatalmas Úr, ez az Isten mindenkit személyesen ismer. Hát milyen hatalmas Úr? Milyen hatalmas tudással, bölcsességgel rendelkezik? Aztán mi az, amit még Jézus érzékeltetni akar? Hogy számadással tartozunk ennek a Királynak. Mindenkit odahívat maga elé, az összes adósát. 

A következő, amit érzékeltet Jézus, képtelenek vagyunk megfizetni a tartozást. Mint ahogy ez az adós is. Ki az, aki közölünk hatezer hat milliárd forintot meg tudna fizetni? Képtelenség! Képtelenek vagyunk megfizetni a tartozásunkat. Vagyis, fő konklúzió, hogy összehasonlíthatatlanul többet engedett el nekünk, mint amennyit nekünk el kell, hogy engedjünk az adósainknak. Isten nagylelkűbb nálunk! Isten sokkal nagylelkűbb nálunk. Azt mondja János apostol: Ha szívünk vádol is minket, Isten nagyobb a szívünknél és tud mindent. (1Ján3,20) 

Kedves Testvérek! Isten nagyobb a szívünknél. Isten nagylelkűbb! Mindent pontosan tud. Emlékszem rá, hogy voltam egy lelkigyakorlaton, ahol Isten megbocsátó szeretetét akarták egy kis játékos formában érzékeltetni. Kapott mindenki tíz darab pénz érmét. Egy mérleget raktak ki és az volt az egyik feladat, hogy a mérlegnek az egyik serpenyőjébe dobjuk azt, amiben úgy gondoljuk, hogy másoknak meg kell, hogy bocsássunk. A tízből dobjuk bele. A másikba dobjuk be azt, amiben úgy gondoljuk, hogy nekünk kell, hogy megbocsássanak.  Egy idő után, ahogy ment a sor és mindenki dobta be, teljesen nyilvánvalóvá vált az, hogy olyan nagy súly volt az egyik oldalon, azon az oldalon, ahol nekünk kell, hogy megbocsássanak.  Rádöbbentünk arra világosan, hogy Isten sokkal nagyobbat engedett el nekünk, mint amennyit el kell hogy engedjünk az embereknek.  Azt mondja Benedek pápa erről a történetről: Tízezer talentum adósságot engedtek el neki, a király magas rangú hivatalnokának. Ő maga azonban nem kész elengedni száz dénárnyi, ehhez képest nevetséges összeget. Ezt mondja a pápa, hogy a hatezer hat milliárd forinthoz képest a négyszázezer forint nevetséges összeg. Bármit kell egymásnak megbocsátanunk, az mindig csekélység Isten jóságával szemben, aki megbocsát nekünk. Tehát bármit kell, hogy megbocsáss másoknak, az csekélység ahhoz képest, amit Isten a maga jóságával már elengedett nekünk. 

Kedves Testvérek! Isten nagylelkűbb! Ámen!

Szekszárd, Vásárosdombó, Sejttalálkozó, 2017. szeptember 13. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható: 252-es számú prédikáció csepeticsapata.hu vagy
– szeretettel Péter atya -  

Kérdések a reflexióhoz:
1.      Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?
2.      Milyen gazdag Isten a te fantáziádban? 
3.    Mostanában mit nehéz megbocsátanod valakinek? Tényleg lehetetlen?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Meghallod a szavam, kedves Ferenc pápa?

Kedves Ferenc pápa! Örülök, hogy te vagy a pápa! Jézus nagyon szeret téged és csodálatos terve van veled! Hadd mutatkozzak be egy kicsit! Cseh Péter Mihálynak hívnak. 37 éves vagyok, 10 éve római katolikus papként szolgálok. Hálás vagyok ezért, és szeretem a katolikus Egyházat! Papi jelmondatom: „Nyújtsd ki a kezedet!” (Márk 3,5) Magyarországon élek, ahol készülünk a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Épp ezekben a hetekben tartottuk volna eredetileg, de te úgy döntöttél, hogy fussunk neki inkább egy év múlva! Adja az Úr, hogy sikerüljön! A pécsi egyházmegye papja vagyok. 2020. augusztus 5-e óta Szabadszentkirályon plébániai kormányzóként szolgálok, mert ide küldött a pécsi egyházmegye apostoli kormányzója, Dr. Udvardy György veszprémi érsek úr. Összesen 14 kis település népe van rám bízva, hogy imádkozzak értük és hirdessem nekik az örömhírt. Az elmúlt egy hónapban sok öröm és sok nehézség közepette megkezdtem itt ezt a szolgálatot. Hála a Feltámadt Jézus Krisztusnak, m

Hogyan támasszunk föl halottakat 7 lépésben?

Az orvostudomány megkülönbözteti a klinikai, az agy- és a biológiai halál állapotát. A klinikai halálból vissza lehet hozni az embert sérülés nélkül. Az agyhalálból csak sérüléssel. A biológiai halálból nincs visszaút. Jézus feltámasztotta a biológiai halál állapotában levő Lázárt, aki már négy napja meghalt. Már szaga volt. (János 11) Jézus Krisztus azt mondta, hogy támasszunk föl halottakat. Én még nem támasztottam föl halottakat. Az én válaszom Jézus parancsára: "Igen, Mester. Megtesszük! De mondd meg, hogyan!" Hiszem, hogy az alábbi elmélet helyes. De őszintén kész vagyok változtatni rajta, ha jobbat találok. Tehát hogyan támasszunk föl halottakat 7 lépésben? Hallgasd meg a lelkigyakorlatomat, mely a 7 lépést veszi sorra, majd pedig külön a 3 fontos kérdésről szóló beszédemet!

Hokiztál már?

1993-ban tízéves voltam, amikor az osztálytársaim felvilágosítottak. Bár elég ügyetlenül kezdték. Világosan emlékszek a napra. A helyre. A hangulatra. Reggel volt. Iskolaudvar. Kezdődött a suli. A bicikli lezárása után éppen az osztálytársaimhoz sétáltam oda, három-négy fiúhoz. Az egyik vihogva, vigyorogva kérdezte: - Hokiztál már? Nem értettem igazán a kérdés körüli hangulatot, csak éreztem. Minden ember éghajlatot teremt maga körül. Fülledt éghajlat volt akkor. Értetlenül visszakérdeztem: -Földeákon hokizni?

Hogy néz ki egy hétköznapi ördögűzés?

Anthony Hopkins A rítus című filmben Az erősebb legyőzi az erőst Lukács evangélium 11,14-23 Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el

Végül is mire jó ez az egész cölibátus dolog?

Kis tacskó voltam 2004. február 15-én, amikor elsőéves kispapként felkértek, hogy írjak egy cikket a cölibátusról a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatók által szerkesztett újságjába. Akkor ilyen szépen gondoltam a dolgot: Gondolatok a cölibátusról "Nem mindenki érti meg ezt a dolgot." (Mt 19,11) "Fiam, itt az idő, hogy megnősülj! Miért nem keresel már magadnak valakit?" Ki az közülünk, akinek ismeretlenek ezek a gondolatok? Senki. Mindenki találkozott már ezekkel a közhelyekkel a házasság, a családalapítás kapcsán. Van valami ebben a gondolkozásban, ami megsért bennünket. Nem lehet azt mondani, hogy "eljött az ideje a házasságnak", mert ha így tennénk, akkor csak vakon engedelmeskednénk a kényszernek. Miért a házasságról kezdtem el beszélni, ha a cölibátus a témám? Azért, mert úgy gondolom, hogy a két életállapotot nem érthetjük meg egymás nélkül. Mindkettőnél a szabad, felelősségteljes elköteleződés van a középpontban. Mindkettőnél a