Charlie Hebdo vagy Allah vagy Abba fog uralni minket?
Két torz apakép és egy valóságos Apa küzd a lelkünkért Európában.
A gyermekeutanáziát kitermelő irracionális liberalizmus,
Charlie Hebdo nevével jelzett világkép.
A Korán szélsőséges értelmezése, a valóságos megbocsátás nélküli,
apai szeretethiányos istenképpel,
a sötétben nem látó Allah világa.
És Jézus Krisztus Istene, Apu, Abba is itt van ebben a világban.
Mondhat erre valamit az evangélium?
Márk
evangéliuma 1,7-11
Abban az időben
Keresztelő János ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam.
Arra sem
vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját.
Én vízzel
keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel keresztel majd meg benneteket!”
Ezekben a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből,
és
megkeresztelkedett Jánosnál a Jordánban.
És mindjárt, amint feljött a vízből,
látta, hogy megnyílik az ég,
és a Lélek, mint egy galamb, leszáll rá. Az
égből pedig szózat hallatszott:
„Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem
telik!”
Ezek
az evangélium Igéi!
|
Kedves testvérek! A
mai ünnep evangéliumában, azt hiszem, a
legszebb mondat az utolsó: Te vagy ez én szeretett fiam, benned kedvem telik.
Ezen a héten nagyon nyilvánvalóvá vált a világ közvéleménye számára az, hogy a
szólásszabadság súlyosan sértheti bizonyos csoportoknak szélsőséges követőit. A szólásszabadságnak egy téves
értelmezése: Ez pedig nagyon egyszerűen annyi, hogy bárhogyan ki lehet gúnyolni
bárkit. Láthatjuk a franciaországi terrortámadásokból azt, hogy nagyon
konkrét következménye van, mind az esztelen gúnyolódásnak, mind az esztelen
bosszúállásnak.
Érdemes egy kicsit a
mélyére nézni annak, hogy mi az
alapvető különbség Allah alakja és Abba alakja között. Paptestvér
mondta azt, aki Betlehemben járt, Betlehemben muszlim hívők felírták a falra
keresztények elleni reakcióként azt, hogy „Allah olyan hatalmas, hogy neki nem
lehet fia.” Idézetek a Koránból:
"Allah
csupán egyetlen isten. Magasztaltassék! Hogyan is lehetne gyermeke?"
Korán, 4, 171-172
Az I. szúra 116. része ezt mondja: "Azt mondták: „Allah gyermeket
nemzett.” Magasztaltassék! Nem! Övé mindaz, ami az egekben és a Földön van!
Minden [teremtmény] alázattal fordul Felé."
A II. szúra 59. "Jézus [teremtése] olyan Allah számára mint Ádámé,
[akit] földből teremtett, majd azt mondta neki: „Legyél!” – és lett"
" És nem illik az a Kegyelmesnek, hogy fiat vegyen magához. Nincs
senki az egekben és a földön, aki nem szolgaként jönne a Kegyelmeshez." ( 19.
92-93)
Ez egy felfogás
Allahról. Allah olyan hatalmas, hogy neki nem lehet fia. Jézus Krisztus úgy szólította az Ő Istenét, hogy Abba. Vagyis a
korabeli zsidó becéző apa megszólítással, apu, édesapa, apuci. Így
szólította Istent az imáiban. Ez a szó, hogy Abba, magyarul azt jelenthetné,
hogy apu.
Ezért most egy kicsit
szeretnék veletek együtt, elgondolkodni azon, hogy mi a különbség Allah és Abba
között. Egyáltalán tegyük fel azt a kérdést, hogy létezhet-e egyszerre több
Isten. Illetve azt a kérdést is tegyük fel, hogy vajon ugyanazt az Istent
imádja mindenki? Időnként szoktam hallani hívők, templomba járók szájából azt a
nagyon pongyola, nagyon buta megfogalmazást, hogy mindannyian ugyan azt az egy
Istent imádjuk. Végül is egy Isten van. Ugyanazt imádják a hinduk, muzulmánok,
buddhisták, különböző keresztény felekezetek, a zsidók. Végül is egy Isten van.
Ez persze egy nagyon
nagy igazság, hogy valóban egy Isten van. De ez nem jelenti azt, hogy mindenki
Őt imádja. Hanem arról az egy Istenről vannak különböző megközelítési formák.
Hogyha jobban megvizsgáljuk a különböző vallásoknak az istenképeit, akkor olyan
óriási eltéréseket találunk, amikre nem mondhatjuk azt, hogy biztosan
ugyanarról az Istenről szól. Természetesen egyetlen egy vallás se ad felmentést
a tagjainak az erőszak felelőssége alól, a bűnnek a felelőssége alól. Sajnos
kereszténység történetében is bizony előfordult és valószínűleg a jelen korban
is előfordul, hogy ha jobban megvizsgáljuk azt, hogy a keresztények az Istenük
nevében ugyanúgy nagyon sok szörnyű dolgot követtek el. Gondoljunk csak például
az egyik utolsó keresztes hadjáratra, amikor gyerekeket küldtek a keresztes
hadjáratba. Miért? Azért mert egy olyan teológiai felfogás volt, hogy a
gyerekek ártatlanok, bűntelenek. Isten őket meg fogja védelmezni. Amikor a
muszlimok meglátták, hogy gyerekek jönnek a hajókon, akkor jó nagyot nevettek.
Elfogták a gyerekeket és rabszolgasorsra vitték őket.
Abba vagy Allah? Allah olyan hatalmas, hogy nem lehet
fia. Vagyis nem osztja meg a hatalmát senkivel. Benedek pápa
Regensburgban néhány évvel ezelőtt, mondott egy híres beszédet az egyetemen.
Ebben arról beszélt, hogy Allah a muszlim felfogás szerinti isten, abszolút
transzcendens. Nem akarok filozófia órát tartani, de egy picit mégiscsak
muszáj. Abszolút transzcendens. Annyira fölötte áll a világnak, hogy elvileg
akár még rosszat is parancsolhat és ezért ő nem kérhető számon. Illetve ő maga
annyira fölötte áll a világ törvényeinek, hogy az ember úgy áll Allah előtt,
hogy teljesen kiszámíthatatlan Allah akarata.
Mit gondolunk mi Abbáról, Jézus Krisztus
Istenéről, a Mennyei Atyáról? Egyrészt mondjuk mi is azt, hogy
abszolút transzcendens. Teljesen fölötte áll a világnak. Nem egy a világgal.
Másrészt viszont azt is mondjuk, hogy immanens, hogy benne van a világban.
Vagyis a Mennyei Atya vállalta azt,
hogy elküldi a Fiát a világba és a Fia által megmutatja az embereknek, hogy
velük van az Isten. Velünk együtt szenved, adott esetben. Nyilván nem ez a
célja a teremtésnek, hogy Isten velünk együtt szenvedjen. De a bűnbe
esett embert megmenteni akaró Isten, kész velünk együtt szenvedni. Kész arra,
hogy szövetséget kössön velünk, a fia halála által. Tehát a Szentháromság,
Atya, Fiú, és Szentlélek Isten, akinek a kinyilatkoztatását, az önfeltárását,
az önmegmutatását hallottuk a mai Evangéliumban. Ez a Szentháromság teljesen másmilyen, mint Allah. Lehetne
persze azt mondani, hogy: „Igen, Allahról azt mondják, hogy könyörületes.
Allahról azt mondják, hogy hatalmas. Talán még azt is, hogy gondviselő.” De
alapvetően gyökeresen más a Szentháromság Isten és az Allah isten.
Mi történt
Franciaországban az elmúlt évszázadokban? Néhány rövid gondolat, nagy
ugrásokkal. Franciaország nagyon erős katolikus, keresztény hagyományokkal
rendelkezett. A protestantizmus sem tudta olyan nagyon megingatni. Köszönhetően
annak, hogy azért a domonkosok, ferencesek, nagyon erős teológiai képzést
folytattak Franciaországban. A franciák katolikus identitása nagyon erős volt
évszázadokon keresztül. Igen ám, de jött a felvilágosodás, racionalizmus,
aminek következményeként egyre jobban próbáltak önállósulni. Ebben nyilván
voltak politikai okok is. Ezt nem akarom részletesen elemezni. Nem ez a helye
ennek.
Lényeg, ami a lényeg,
a francia nép teljes mértékben a
szekuláris állam képét vállalta fel. Vagyis teljesen külön van az
állam, külön van az Egyház. A hitet a magánélet szférába száműzte. Ezért volt
lehetséges az, hogy ennek az újságnak (Charlie Hebdo) a szellemi hátterét maga
a francia elnök is támogatta. Vagyis az újság kigúnyolhatta, akár a francia
elnököt is. Mégis a francia elnök is
támogatta, mert azt szimbolizálta, hogy bárki mondhat bárkiről bármit. Ez a
teljes nihilista szabadság eszmény.
Igen ám, de akkor jött
az abszolút transzcendens Istent követők felfogása. Pontosabban közülük a
szélsőségesek felfogása, akik azt mondják, hogy igen is van a tetteknek
következménye. Erről valószínűleg kevesen beszélnek, de nem lehet elmenni
amellett, hogy van ok-okozat. Ez az
ok-okozati racionalitás valahol mégiscsak a vallásból ered. Hogyha valaki nem
hisz Istenben, akkor egy idő után el fogja veszíteni a józan eszét. Mert csak
Isten tudja megőrizni az értelmünk fényénél azt, hogy az életünket normálisan
vezessük. Tulajdonképpen fel kéne tenni azt a kérdést is, persze ez már
egy nagyon radikális kérdés.
Melyik a borzalmasabb? Nem is pontos így
ez a kérdés. Vajon nem ugyanolyan borzalmas a tömegmészárlás, mint Istennek a
teljes gyalázása, ami történt annak az újságnak a munkatársai által éveken
keresztül? Azt hiszem, hogy nem lehet különbséget tenni a kettő között. Én megnéztem
ennek az újságnak a címlapjait. Az interneten utolérhető. Olyan szörnyű
Szentháromság gyalázó képek voltak. Aztán a pápaságról is olyan gyalázatos
képeket közöltek. Komolyan mondom, hogy ha most valamelyikkőtöknek a fia ilyet
rajzolna, úgy kéne szájon vágni azt a fiát, hogy megjegyezze, hogy többet ilyen
ne rajzoljon. A Bibliában is benne van az, hogy a jó apa megfenyíti a fiát.
Mert ha nem fenyíti meg, akkor egy idő után az a fiú tönkre fogja tenni az
egész családot. Valójában mind a kettő ugyanolyan borzalmas. Borzalmas volt,
amit a szélsőséges muszlim hívők, terroristák vittek végbe.
De azt hiszem
ugyanolyan borzalmas az Istengyalázó és a valóságos racionalizmustól már rég
elszakadt, teljesen nihilista, mindenkit kigúnyoló világkép. Ugyanolyan borzalmas. Mind a kettő borzalmas.
Az egyik persze nagyon látványos, hogy vér fröccsen a falra. De az is
ugyanolyan szörnyű, amikor az emberek lelkét teszik tönkre azzal, hogy bárkit
bárhogyan ki lehet gúnyolni. A franciáknak számot kell vetniük ezzel. De
nemcsak a franciáknak, hanem nekünk, magyaroknak is. Minden
nép fiának számot kell vetnie azzal, hogy egyrészt milyen Istenben hisz,
illetve, hogy milyen ember akar ő maga lenni?
Nyilván a muszlim
hívők nem azért válnak egy részük ilyenné, mert ilyen istenben hisznek. Ez nem
következménye ennek. Azonban azon érdemes elgondolkodni, hogy el lehetett
volna-e kerülni ezt a vérengzést? Illetve hogyan lehetne a valóságos Istent
jobban megmutatnunk? Mert ez valahol a keresztények felelőssége, hogy
tisztábban, jobban megmutassuk a Szentháromságot. Az Atyát, a Fiút és a
Szentlelket. A Szeretet Istenét, azt, aki a saját Fiával örök szövetséget
vállalt velünk. Kinyújtotta a kezét. Megengedte, hogy átszúrjuk a kezét. Mert a Mennyei Atya olyan hatalmas, hogy Neki
lehet Fia! A Fiában mindannyiunkkal közösséget vállalt. Ez radikális különbség
Allah féle istenkép és a Szentháromság között. Remélem, hogy követhető volt ez
a néhány gondolatsor. Igazából csak egy vázlat volt. Amin érdemes elgondolkoznunk
az, hogy mindannyian Isten szeretett gyermekei vagyunk. Minden ember kivétel
nélkül. Ámen.
Szekszárd,
Vásárosdombó, Sejttalálkozó, 2018. január 03. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható:
1074-es számú prédikáció csepeticsapata.hu vagy
–
szeretettel Péter atya - Kérdések a reflexióhoz:
1. Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre
ebből a prédikációból?
2.
Létezhet-e egyszerre
több Isten. Illetve azt a kérdést is tegyük fel, hogy vajon ugyanazt az Istent
imádja mindenki?
Mit gondolunk mi Abbáról, Jézus Krisztus Istenéről, a Mennyei Atyáról?