Ugrás a fő tartalomra

A te Jézusod mosolyog vagy ideges?




Annyit tehet az életedben Jézus, amilyennek hirdeted

Máté evangéliuma 16, 13-20
Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Ezek az evangélium igéi.

Kedves Testvérek!

Jézust igazán akkor tudjuk megismerni, hogy ha az ő szolgálatába állunk és elkezdünk az ő ügyéért dolgozni. Elkezdünk azon gondolkodni, hogy mit és, hogyan beszéljünk ő róla. Mit és hogyan valósítsunk meg az Ő szándékaiból. Kicsit ahhoz hasonló ez, mint amikor szokták mondani, hogy lakva ismerszik meg az ember, vagyis a közvetlen közelében. Amikor látjuk azt, hogy csinálja a napi dolgokat. Hogy ő hogyan él. Hogyan oldja meg a kisebb, vagy nagyobb problémákat. Hogyan örül kisebb, vagy nagyobb örömöknek, célok elérésének. 

Mai történetnek az a háttere, hogy Jézus útközben van Jeruzsálem felé. Tanítványaival együtt halad a halál és a megdicsőülés színhelye, színpada felé. A dráma kezd egyre erőteljesebb lenni. Jézus küldetésére egyre inkább rávetül az elutasításnak a sötétsége. Ezen az úton egyre közelebb kerülnek Jézushoz a tanítványok. Egyre jobban látják rajta azt, hogy mennyire koncentrál a céljára. Mennyire koncentrál arra, hogy a Mennyei Atya üzenetét hibátlanul, feddhetetlenül továbbadja. Akkor fogjuk Jézust megismerni teljes valójában és egyre teljesebben, hogy ha a tanítványi közösséghez szegődünk. Vagyis közvetlen közelről szemléljük Jézust. Vele együtt járjuk az Ő útját. Hogyha el kezdünk Őérte cselekedni. Hogyha folyamatosan azon gondolkodunk, hogy az életünkben hogyan hirdethetjük Őt. 

A te életedben Jézus csak olyan lehet, amilyennek te hirdeted. Nyilván Jézus sokkal több annál, mint amit valaha összesen elmondtak róla. Ő az Isten Fia. Kimeríthetetlen. Egyszer, amikor Vajdaságban jártam és egy idős bácsival beszélgettem, megkérdeztem tőle, hogy maga szerint milyen Jézus. Szó szerint így fogalmazott: kimérhetetlen a szeretete. Nagyon megütötte a fülemet ez a kifejezés, mint amikor próbálunk valamit kimérni, kiosztani. Kimérik a sört, ez a kifejezés. Jézusnak a szeretete kimérhetetlen. Ebben az erőteljes dicséretben, amit ez az ember megfogalmazott, benne van az, hogy nem lehet a végére járni Jézus szeretetének. Nem is lehet megunni. Nem lehet betelni vele. Kimérhetetlen a szeretete. A te életedben Jézus csak olyan lehet, amilyennek megéled.
 
Az életeddel, a szavaiddal, hogyan teszel tanúságot Jézusról. Minél inkább úgy mutatjuk be Jézust, ahogy az evangéliumok teljessége megköveteli, annál inkább meglátjuk ugyanazokat a tetteit, mert Jézus él, cselekszik. Ugyanazt a tettet, amit Lázár feltámasztásakor, vagy az ördögök kiűzésekor, vagy a sok-sok ember megvendégelésekor a kenyérszaporításkor Jézus megvalósított. Ugyanazokat a tetteket ma is megvalósítja az életünkben, hogy ha ezt hirdetjük róla. Mert az evangélium nem pusztán annyit jelent, hogy örömhír. Az evangélium azt jelenti teljességében, hogy az örömhír bejelentése. Ha nem hirdetjük, akkor nem valósul meg. Hirdetnünk kell ahhoz, hogy megvalósuljon. Amikor most a tavasz folyamán, illetve már a nyár elején, egy Úrnapi körmenet videó körbejárta az egész világot, akkor ez a videó rám is nagy hatással volt. 

Lehet, hogy többen látták a jelen lévők közül, ha nem, akkor meg lehet keresni az interneten. Arról szól ez a kis videó, hogy Preston, egy brit város főterére kiment két brit kapucinus szerzetes. Ott tartották meg sétáló utcán az Úrnapi körmenetet. Az emberek jöttek-mentek sétáltak. Volt, aki megállt, letérdelt, volt, aki csodálkozott. Elkezdtek mondani egy modern litániát, amit nyilván a két szerzetes írhatott. Ebből a litániából olvasok most fel. Úgy kezdődik, hogy Jézus Krisztus a Biblia valamennyi könyvében szerepel. Elkezdi mondani, hogy a Biblia melyik könyvében Jézus éppen milyen. Már azok a sorok is nagyon magával ragadóak. Amikor végig ér a Jelenések könyv végéig, akkor még erőteljesebben folytatja. Innentől olvasom. „A világ nem érti meg őt. Hadseregek nem győzhetik le. A tudósok nem tudják megmagyarázni. A hatalmasok nem tudják kikerülni. Heródes nem tudta megölni. A farizeusok nem tudták összezavarni. Néró nem tudta összezúzni. Hitler nem tudta elhallgattatni. A New Age nem tudja pótolni. Ő az Élet, a Szeretet, az Örökkévalóság. Ő az Úr, a Jóság, a Gyengédség, Ő az Isten. Szent, Igazságos, Hatalmas, Erős, Tiszta. Útjai igazak. Szavai örökké megmaradnak. Törvényei soha sem változnak. Szelleme áthat minket. Megváltóm, Üdvözítőm, Istenem, papom, örömöm vigaszom, Uram, életem Ura. Ámen!” Eddig tart a litánia. Javaslok egy lelki feladatot mindenkinek.  Írj egy litániát Jézusról. Ilyen röviden, tömören. Egy-egy sorban, hogy te kinek tartod Jézust.  Egy litánia, amit akár imádságként el lehetne mondani. Amit rábízhatsz a gyerekeidre. Amit kifüggeszthetsz az íróasztalod fölé, vagy a hűtőre. A te Jézus-litániád. Behelyettesítheted azt, hogy Jézus az, akit a főnököd nem tud elhallgattatni a munkában. Például. 

De lehet, hogy nem ez érint meg téged igazán, lehet, hogy az érint meg, hogy a tudósok nem tudják megmagyarázni. Jézus az, akit nem lehet kimagyarázni. Nem lehet kategóriába sorolni. De minél inkább így mutatjuk be Jézust, ahogy az evangéliumok teljessége megköveteli, annál inkább meglátjuk ugyanazokat a tetteit. De csak akkor fogjuk meglátni, Jézus tetteit, hogy ha vele együtt munkálkodunk. Hogy ha az Ő ügyébe állunk bele. Szent Pál apostol nagyon kemény figyelmeztetést ír a filippi híveknek. Egyben a fájdalmát is megfogalmazza. ”Hiszen mindenki a maga dolgával törődik és nem Jézus Krisztuséval.” Mindenki a maga ügyével törődik és nem Jézus Krisztus ügyével. Ezt a fájdalmat fogalmazta meg Pál apostol. De elküldi Timóteust, ezekhez az emberekhez, akik a maguk ügyével törődnek. Azt mondja Pál, hogy senkim sincs ugyanis, aki lélekben annyira hozzám hasonló volna, és olyan őszintén szívén viselné ügyemet. Szent Pál maga nem tud elmenni ebbe a közösségbe, de elküldi Timóteust, aki lelkületében olyan, mint ő. Aki szívén viseli azt az ügyet, hogy az emberek nem viselik szívükön Jézus ügyét. Vagyis elküld egy olyan embert, akinek szintén fáj az, hogy senki nem törődik Jézussal. Abban a közösségben, a filippi hívek körében. Mindenki a maga dolgával törődik és nem Jézus Krisztuséval. 

Ha elkezdesz Jézus Krisztus dolgával törődni, vagy is az ő munkájába állsz bele. Munkatársává válsz, akkor vállvetve Jézussal megtapasztalod azt, hogy milyen is Ő valójában. Mennyire hűséges, hogy mennyire kitartó Jézus. Jézus soha nem adja fel. Jézus mindig melletted van, ha az Ő ügyében vele együtt munkálkodsz. Jézus a Szabadító, Jézus a Gyógyító. Jézus az, aki megszabadít a gonosz lelkektől. Jézus az, aki meggyógyít a betegségekből. Jézus az, aki megsokszoroz bennünket. Megsokszorozza az örömünket, megsokszoroz bennünket létszámban, lelki minőségben. Jézus az, aki nem hagyja, hogy elvesszen az Egyház.
 
Jézus az, aki újra és újra örömre gyújt bennünket. Számomra Jézus a remény. Nagyon erőteljes reményem van Jézusban, hogy minden, amit az evangéliumban olvasok, minden, amit az Apostolok Cselekedeteiben látok, azt meg fogom látni az életemben. Ahogy ezt hirdetem, valóban napról-napra, évről- évre megtapasztalom, hogy igen: Jézus gyógyít. Megszabadít a gonosz lelkektől. Közösségeket alapít. Túlcsorduló módon. Nem lehet szinte befogadni azokat, a helyeket, amiket megtöltenek az emberek, mert Jézus evangéliuma legyőzhetetlen. Hirdessed Jézust! Amilyennek az életedben hirdeted, amilyennek bemutatod, azt fogod megtapasztalni. Ámen!
                                                

Szekszárd, Vásárosdombó, Sejttalálkozó, 2017. augusztus 23. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható: 239-es számú prédikáció csepeticsapata.hu vagy
– szeretettel Péter atya
Kérdés a reflexióhoz:
1.      Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?
2.      Sorold fel Jézus 5 legfontosabb tulajdonságát a Biblia alapján?
Milyennek szeretnéd meglátni az életedben Jézust, ha esetleg még nem tapasztaltad meg azt az adott hatását, cselekvését? Érted már, hogy elkezded olyannak hirdetni, akkor olyannak is fogod meglátni?

A témában ajánlom még Johannes Hartl tanítását:
A te Jézusod mosolyog vagy ideges?

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Meghallod a szavam, kedves Ferenc pápa?

Kedves Ferenc pápa! Örülök, hogy te vagy a pápa! Jézus nagyon szeret téged és csodálatos terve van veled! Hadd mutatkozzak be egy kicsit! Cseh Péter Mihálynak hívnak. 37 éves vagyok, 10 éve római katolikus papként szolgálok. Hálás vagyok ezért, és szeretem a katolikus Egyházat! Papi jelmondatom: „Nyújtsd ki a kezedet!” (Márk 3,5) Magyarországon élek, ahol készülünk a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Épp ezekben a hetekben tartottuk volna eredetileg, de te úgy döntöttél, hogy fussunk neki inkább egy év múlva! Adja az Úr, hogy sikerüljön! A pécsi egyházmegye papja vagyok. 2020. augusztus 5-e óta Szabadszentkirályon plébániai kormányzóként szolgálok, mert ide küldött a pécsi egyházmegye apostoli kormányzója, Dr. Udvardy György veszprémi érsek úr. Összesen 14 kis település népe van rám bízva, hogy imádkozzak értük és hirdessem nekik az örömhírt. Az elmúlt egy hónapban sok öröm és sok nehézség közepette megkezdtem itt ezt a szolgálatot. Hála a Feltámadt Jézus Krisztusnak, m

Hogyan támasszunk föl halottakat 7 lépésben?

Az orvostudomány megkülönbözteti a klinikai, az agy- és a biológiai halál állapotát. A klinikai halálból vissza lehet hozni az embert sérülés nélkül. Az agyhalálból csak sérüléssel. A biológiai halálból nincs visszaút. Jézus feltámasztotta a biológiai halál állapotában levő Lázárt, aki már négy napja meghalt. Már szaga volt. (János 11) Jézus Krisztus azt mondta, hogy támasszunk föl halottakat. Én még nem támasztottam föl halottakat. Az én válaszom Jézus parancsára: "Igen, Mester. Megtesszük! De mondd meg, hogyan!" Hiszem, hogy az alábbi elmélet helyes. De őszintén kész vagyok változtatni rajta, ha jobbat találok. Tehát hogyan támasszunk föl halottakat 7 lépésben? Hallgasd meg a lelkigyakorlatomat, mely a 7 lépést veszi sorra, majd pedig külön a 3 fontos kérdésről szóló beszédemet!

Hokiztál már?

1993-ban tízéves voltam, amikor az osztálytársaim felvilágosítottak. Bár elég ügyetlenül kezdték. Világosan emlékszek a napra. A helyre. A hangulatra. Reggel volt. Iskolaudvar. Kezdődött a suli. A bicikli lezárása után éppen az osztálytársaimhoz sétáltam oda, három-négy fiúhoz. Az egyik vihogva, vigyorogva kérdezte: - Hokiztál már? Nem értettem igazán a kérdés körüli hangulatot, csak éreztem. Minden ember éghajlatot teremt maga körül. Fülledt éghajlat volt akkor. Értetlenül visszakérdeztem: -Földeákon hokizni?

Hogy néz ki egy hétköznapi ördögűzés?

Anthony Hopkins A rítus című filmben Az erősebb legyőzi az erőst Lukács evangélium 11,14-23 Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el

Végül is mire jó ez az egész cölibátus dolog?

Kis tacskó voltam 2004. február 15-én, amikor elsőéves kispapként felkértek, hogy írjak egy cikket a cölibátusról a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatók által szerkesztett újságjába. Akkor ilyen szépen gondoltam a dolgot: Gondolatok a cölibátusról "Nem mindenki érti meg ezt a dolgot." (Mt 19,11) "Fiam, itt az idő, hogy megnősülj! Miért nem keresel már magadnak valakit?" Ki az közülünk, akinek ismeretlenek ezek a gondolatok? Senki. Mindenki találkozott már ezekkel a közhelyekkel a házasság, a családalapítás kapcsán. Van valami ebben a gondolkozásban, ami megsért bennünket. Nem lehet azt mondani, hogy "eljött az ideje a házasságnak", mert ha így tennénk, akkor csak vakon engedelmeskednénk a kényszernek. Miért a házasságról kezdtem el beszélni, ha a cölibátus a témám? Azért, mert úgy gondolom, hogy a két életállapotot nem érthetjük meg egymás nélkül. Mindkettőnél a szabad, felelősségteljes elköteleződés van a középpontban. Mindkettőnél a