Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy csak egy súlytalan és parttalan filozófálgatás kedvéért tettem föl a kérdést, lássuk, hogy mit olvashatunk a 2014. május elsejétől hatályba lépő új földtörvénynek abban a részében, ami a külföldiek földszerzésére vonatkozik. Íme:
„7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szerezheti meg.
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.
8. § A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó , a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint szerezheti meg.8/A. § (1) A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.(2) A tulajdonszerzési képesség bizonyításához a következő hatósági igazolásokat kell beszereznie a tagállami állampolgárnak:a) az idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon;b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást;c) a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítványt arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon.(2a) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti saját nevében és kockázatára végzett mezőgazdasági tevékenységnek, ha a tevékenységet ténylegesen gazdasági társaság végezte (ide értve az érintett személy tulajdonában álló gazdasági társaságot is), valamint az elsődlegesen önellátás céljából végzett tevékenység.(3) A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja.(4) A (2) bekezdésben meghatározott igazolás, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehet régebbi.(4a) A (2) bekezdés c) pontja szerinti hatósági bizonyítványban - a kiadása iránti kérelemben foglaltak alapján - település és helyrajzi szám szerint meg kell jelölni, hogy az mely ingatlanok tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában kerülhet felhasználásra az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.(5) A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:a) Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik;b) kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át;” (a termőföldről - Hatályos jogszabályok gyűjteménye - Jogtár)
Tehát azé a föld, aki az aktuális jogot nem megsértve, szerződést köt a korábbi tulajdonossal, és kifizeti a vételárat. „Azé a föld, aki megveszi.” Ez a mai magyar helyzet. A föld magyar tulajdonosa helyett például egy francia állampolgárságú személy fogja birtokolni.
Miért érdekes ez? Mondhatnánk, hogy „Na, és akkor mi van? Csináljon vele, amit akar, ha van rá pénze!” De én nem ezt mondom, hanem azt, hogy a pénz könnyedén előállítható mesterségesen, de a föld nem. Eme nagyon primitívnek látszó gondolat valójában megrengetheti az egész hozzáállásunkat, ha hagyjuk neki. Tehát mégegyszer: „A pénz könnyedén előállítható mesterségesen, de a föld nem.” Az első felét ez a videó magyarázza:
A második felét pedig ez az ige: „Az Úré a föld, és ami azt betölti.” (24. zsoltár) A föld a Teremtő tulajdona, tőle pedig senki nem veheti meg. A szerződést Ő írta és Ő kötötte velünk emberekkel. A szerződés nem két egyenrangú fél között jött létre, hanem a minden lét birtoklója, akit Istennek nevezünk, önként szeretetből ránk bízta a földet, hogy őrizzük és uraljuk. Ez az uralkodás valójában a legalázatosabb szolgálat kellene, hogy legyen, amint ebben a kisfilmben láthatjuk:
Az ember, aki fákat ültetett nem a jogra és nem a pénzre koncentrált. Nem törődött azzal, hogy ki a tulajdonos, hanem Istenhez méltó munkásként újjáteremtette a sivatagot gyümölcsöskertté.
Most már csak az a kérdésem, hogy azok utódai, akik a trianoni szerződés megírásakor Magyarország területének 2/3át elvették, vajon méltóak lesznek-e olyan francia emberré válni, mint az a honfitársuk, az az ember, aki fákat ültetett?
Mi pedig, vajon méltóak vagyunk-e még Gárdonyi Géza dicséretére? Melyikre? Erre: az Egri csillagokban azt írta, hogy a „bátor” szó helyett azt kellene mondani: „egri”.
Aki „egri”, az tegye föl sokszor ezt a kérdést: Kié a föld?
Úgy legyen! Ámen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése