Ugrás a fő tartalomra

Miért akarja Isten, hogy szolgálj neki?




Lukács evangéliuma 14,25-33
Abban az időben, amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ engem, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: „Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.” Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene. Mert ha nem, követséget küld hozzá, amikor még messze van, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.” Ezek az evangélium igéi!

Kedves Testvérek!

Az életünkben, ha akarjuk, ha nem, vannak lemondások. Az új tanév kezdetén, a gyerekeknek le kellett mondani a vakációról. Most már nem beszélhetik meg a barátaikkal azt, hogy kedd délelőtt tízkor találkozunk a foci pályán. Délután focizunk és eljöttök hozzánk és eszünk egy nagyot. Délután pedig számítógépezni fogunk. Ilyen most már nem lesz, csak szombaton vagy vasárnap. De reméljük, vasárnap inkább a templomba jönnek. Lemondásokkal van tele az életünk, ha akarjuk, ha nem. De Jézus nem olyan lemondásról beszél, amit mindenféleképp az élet rendje szerint el kell fogadnunk, hanem az önkéntes lemondásról. Mégpedig őérte.  Sokszor az emberek fogukat összeszorítva lemondanak valamiről, hogy megvegyenek például valami jobbat. Egy barátom mondta sokszor, hogy az emberek nem azt veszik meg a boltban, amire szükségük van, hanem amit nagyon akarnak. Ugye látható ez például, hogy ha valaki valamilyen szenvedély rabja. Nincs arra szüksége, de azért megveszi, mert akarja. Mert akarja!

Én azt akarom, hogy nálam sokkal jobban akarják a tanítványaim Jézust, mint amennyire én akarom. Én magam is az egyház hagyományába kapcsolódok bele és követem azokat, akik előttem jártak. Az egyik ilyen, akit nagyon szeretek, sokat idézek, Kis Szent Teréz. Azt mondta, hogy „az utolsó idők szentjei annyival kiválóbbak lesznek a korábbiaknál, mint amennyivel kiválóbb a cédrus a többi fánál.” Mit jelent ez a mondása? Azt jelenti, hogy a Szentlélek Isten korszakról korszakra egyre nagyobb dicsőséget akar adni a visszaérkező Úrnak. Ékesíti fel a menyasszonyt, az Egyházat, Isten népét, ahogy fogalmaz a II. Vatikáni Zsinat. Szép szimbólum, hogy Isten népe az Egyház, mint egy menyasszony várja a vőlegényt. Krisztus érkezik, fut a dombokon át, érkezik. Próféták mondják ezt a szép képet. Milyen gyönyörű a lába, aki hozza a jó hírt. Jön az Úr. Szökell a dombokon. Az én kedvesem, ahogy mondja az Énekek éneke.  Ez a modern dal, amit most mindenütt énekelnek, ez nem egy új találmány. Ez az Énekek énekének a dala. A kedvesem, az maga Jézus Krisztus, aki érkezik vissza, aki a vőlegény. A Szentlélek Isten pedig azt akarja, hogy a tanítványok egyre nagyobb szívvel, egyre jobban akarják, hogy visszatérjen az Úr.

Kedves Testvérek! Mi is legyünk egyre inkább Jézus tanítványai. Ne járjunk úgy, mint azok, akiket kigúnyolnak, hogy nem sikerült neki, hanem legyünk olyanok, mint Nehemiás próféta írja a 3. fejezetben, 37-38. versben, amikor kigúnyolták őket a Jeruzsálem falainak építése közben. Imádkozott. „Ne takard el gonoszságukat és ne engedd, hogy bűnüket eltöröljék színed elől, mert kigúnyolták azokat, akik építkeznek. Mi azonban tovább építettük a falat és félmagasságig kijavítottuk az egészet. A nép ugyanis lelkesen nekilátott a munkának.”

Most ilyen lelkesen szeretném bemutatni az egyik tanítványomat, barátomat. Természetesen elsősorban Jézus tanítványa, de bátran mondhatom, hogy segíthettem neki abban, hogy egy picit közelebb léphessen az Úr Jézushoz. Járai Ferenc, aki több vállalkozást is végez egyszerre. Dolgozik a Remény Házában Pécsen, hajléktalanokat segíti. Korábban már közgazdász diplomát is szerzett. Külföldön is tanult, felsőfokú végzettsége van angol nyelvből. Most pedig elkezdte a Hittudományi Főiskolát is. Reményteli célja, hogy eljusson az Úr oltárához és papként szolgálja az Isten népét.
„Kérlek, Feri, hogy az evangélium visszhangjaként mondd el bátorító gondolataidat!
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Remélem, valóban bátorítóak lesznek a gondolataim. Én nagyon szeretem ezt az evangéliumi szakaszt, mert azok egyike, amikor, amelyekben először tudtam megtapasztalni azt, hogy milyen az, amikor a Jó Isten a Szentlélek által feltárja magát a Szentírás szavain keresztül. Mert ennek a szentírási résznek az utolsó mondata úgy hangzik, hogy „így hát közületek, aki nem mond le mindenről, amije csak van, nem lehet a tanítványom.” Az előtte lévő bekezdés arról beszél, hogy a király számba veszi a tízezres seregét, hogy szembe tud-e szállni az ellenséggel. Számomra a kettő között semmiféle összefüggés nem volt. Tehát egyszerűen nem láttam, hogy hogyan kapcsolódik egymáshoz a királynak a számvetése a seregével és az, hogy nekem le kell mondanom mindenemről, hogy Jézus Krisztus tanítványa legyek. Egy imádságban kaptam választ. Mégpedig azt, hogy én vagyok az a katona abban a seregben, akinek le kell mondania mindenéről, mert ha nem, akkor az Isten nem tudja győzelemre vinni a seregét. Mert hogyha nem bízhat meg bennem feltétel nélkül, ha nem tudja biztosan, hogy mindent megteszek, amit kér tőlem, akkor nem tud győzelemre menni.

Mit jelent az, hogy mindent odaadni az Istennek? Ehhez nemrég kerültem egy kicsit közelebb, nyilván teljes megértésre nem. Amikor három héttel ezelőtt egy lelkigyakorlaton vettem részt, ahol az egyik napon az egyik résztvevő rosszul lett és meghalt. Ez furcsán hangozhat, hogy ezt mondom, de ez egy hatalmas lehetőség volt mindannyiunknak. De számomra biztosan, hogy szembesüljek azzal a legnagyobb odaadással az Istennek, amikor azt tudom mondani, hogy a halálomat adom neked, hogy akkor, úgy és ott halok meg, ahol te szeretnéd.

Az emberben felmerül a kérdés teljesen nyilvánvalóan, hogy miért. Miért kellene nekem mindent odaadni az Istennek? Akár az Istennek: mi jó van abban nekem, mit nyerek én ezzel? Ezt a kérdést nem kell a véka alá rejteni. Ez nem egy olyan kérdés, amit szégyellnünk kellene, hisz az apostolok is feltették ezt a kérdést Jézusnak. Például a Máté evangélium 19. fejezetében olvashatjuk, hogy „Péter vette át a szót. Nézd, mi mindenünket elhagytuk és követtünk téged. Mi lesz hát a jutalmunk? Jézus így válaszolt: (Most csak rövidítem) Aki nevemért elhagyja otthonát, testvérét, nővérét, apját, anyját, feleségét, gyermekét, vagy földjét, száz annyit kap és az örök élet lesz az öröksége.” Erre azt mondhatjuk, hogy oké! Rendben van, nekem ennyi elég. Akkor mehetünk haza és én követlek. De ha itt megállunk, és nem vizsgáljuk tovább ezt a szakaszt, amit ma az evangéliumban hallottunk, akkor szerintem elmulasztjuk a lényeget. Mert az igazi miért nem az, hogy nekem miért érdemes szolgálni az Istent, hanem az a miért, hogy az Isten, aki örök, végtelen, mindenható, és hatalmas, győzedelmes, miért kéri az embert, hogy szolgáljon neki. Vagy még szebb szóval, miért hívja arra, hogy beálljon az ő seregébe és harcoljon vele. Erre a válasz az, hogy azért, mert ő egész más, mint bármilyen király, hatalmasság, fejedelemség. Nekem legyen akármilyen igazságos, jóságos, türelmes és kegyelmes a népével szemben, mert ez a király, Jézus Krisztus. Amikor Jézus Krisztus azt kéri tőlem, hogy mondjak le mindenemről, akkor ő már lemondott mindenéről, mert ember lett értem. 

Amikor ez a minden azt jelenti, hogy a halálomat is adjam neki, akkor ő már meghalt értem és helyettem. Nem csak értem és mindenkiért, aki neki szolgál, hanem azokért is, akik az ellenségeinél szolgálnak. Mindenkiért meghalt. Tehát az Isten sohase kér tőlünk olyat, amit ő már meg ne tett volna, vagy meg ne élt volna. De az Istennek ez nem elég. Ennél sokkal többet akar. Sokkal többet akar tőlem. Önmagát akarja nekem adni. Önmaga teljességét akarja nekem ajándékozni. János evangéliumának 14. fejezetében mondja azt, hogy „aki ismeri és teljesíti parancsaimat, azt én is szeretni fogom és kinyilatkoztatom magam neki.” Kinyilatkoztatja magát nekünk az Isten - azt jelenti, hogy megismerhetjük, megláthatjuk, vele élhetünk, és benne lehetünk és ehhez semmi sem fogható. Ez annyira semmihez sem fogható, csak annyit tudnék mondani, amit Szent Pál mondott a Filippiekhez írt levelében, hogy „a mi Urunk Jézus Krisztus ismeretéhez képest mindent szemétnek tekintettem”. Ez a kinyilatkoztatás számunkra a Szentlélek által valósul meg. Amikor Jézus Krisztus elküldi nekünk a Szentlelket, akkor önmaga istenségét adja nekünk. Önnön istenségét ajándékozza nekünk, mert a Szentlélek az Isten.

A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt úgy fogalmazza, hogy: A Szentlélek természetét tekintve ugyanaz az Isten, mint az Atya és a Fiú. Ez a legnagyobb erő, mert a Szentlélek által vált Jézus, Krisztussá, felkentté, azaz Messiássá. Szentlélek által gyógyította a betegeket. A Szentlélek által támasztotta fel a halottakat és a Szentlélek által támadt fel a halálból. Mert aki Szentlélek által, és a Szentlélekben a Jézus Krisztussal van, annak örök élete van. Ez az örök élet mindennél gazdagabb. Mert lehet nekem hatalmas vagyonom, országokat irányíthatok, emberek milliói szerethetnek engem és imádhatnak engem, de ez semmi. Semmi ahhoz az élethez képest, amiben nincsen szomorúság, nincsen fájdalom, nincsen sötétség, nincsen elkeseredettség. Nincsen veszekedés, nincsen magány. Csak boldogság, békesség és szeretet, örökre. Ez a legnagyobb hatalom is. Mert ez a hatalom, ezzel a hatalommal, ezzel az örök életben való élettel odamehetünk másokhoz és másoknak is megmutathatjuk ezt. Másoknak is megoszthatjuk és másoknak is odaajándékozhatjuk az örök életet. Másoknak is megmutathatjuk, hogy örök életük van. Ez a legnagyobb győzelem. Mert ez a legnagyobb győzelem a halál fölött, a bűn fölött, a szeretetlenség felett, a fájdalom fölött, a félelem fölött. Ezt a győzelmet odavihetjük mindenkinek. Erre az erőre, gazdagságra, hatalomra és győzelemre hívja meg az embert az Isten. Én ennek a királynak lehetek a katonája. Amikor ezt megértjük, megéljük Isten kegyelméből, ez miénk lesz, akkor Jézusnak az a mondata, hogy aki nem mond le mindenéről, már nem parancs, nem is kérés, hanem egy ajándék. Mert ha ezt megtesszük, akkor Jézus megmutatja nekünk azt az örök országot, amelyet az idők kezdete előtt nekünk készített.
Kérjük a mi Atyánkat, hogy támasszon bennünk olthatatlan vágyat, hogy megismerjük Őt és az örök életében élhessünk már itt. Megmutathassuk mindazoknak, akiket nekünk küld, az Ő dicsőségére és a világ üdvösségére. Ámen!

Imához szentírási részlet: A leviták felszentelése és szolgálata (Számok 8,5-26)

Szekszárd, Nagydorog, Sejttalálkozó, 2019. szeptember 4. lejegyezte: Kárpáti Angéla
Kérdések a reflexióhoz:
1.      Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?
2.      Miről volt a legnehezebb lemondanod eddigi életed során? Miért?
3.      Szeretnél-e Jézus katonája lenni?
Szeretettel: Péter atya

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Meghallod a szavam, kedves Ferenc pápa?

Kedves Ferenc pápa! Örülök, hogy te vagy a pápa! Jézus nagyon szeret téged és csodálatos terve van veled! Hadd mutatkozzak be egy kicsit! Cseh Péter Mihálynak hívnak. 37 éves vagyok, 10 éve római katolikus papként szolgálok. Hálás vagyok ezért, és szeretem a katolikus Egyházat! Papi jelmondatom: „Nyújtsd ki a kezedet!” (Márk 3,5) Magyarországon élek, ahol készülünk a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Épp ezekben a hetekben tartottuk volna eredetileg, de te úgy döntöttél, hogy fussunk neki inkább egy év múlva! Adja az Úr, hogy sikerüljön! A pécsi egyházmegye papja vagyok. 2020. augusztus 5-e óta Szabadszentkirályon plébániai kormányzóként szolgálok, mert ide küldött a pécsi egyházmegye apostoli kormányzója, Dr. Udvardy György veszprémi érsek úr. Összesen 14 kis település népe van rám bízva, hogy imádkozzak értük és hirdessem nekik az örömhírt. Az elmúlt egy hónapban sok öröm és sok nehézség közepette megkezdtem itt ezt a szolgálatot. Hála a Feltámadt Jézus Krisztusnak, m

Ismered a megbocsátás 5 lépcsőfokát?

A megbocsátás és a bocsánatkérés kegyelme Jézus Krisztus megváltó kereszthalálának legnagyobb gyümölcse. Ó, milyen sokat elmélkedtek már erről a szentek kétezer év alatt! Nagyon sok csodát megéltem már ezzel az egyszerű kis imával kapcsolatban. Hittel imádkozd végig mindenkiért, aki csak eszedbe jut! A kipontozott részbe mondd be a személyt, aki megjelenik elméd képernyőjén. Bárki lehet az, akár élő, akár elhunyt lélek. Az is fontos, hogy hangosan mondd ki, bízva a KEGYELEM erejében! Jó, ha megismétled, addig, amíg fel nem puhul a szíved a bűnbánat öröme és kegyelme hatására. Aki szeretne jó könyvet olvasni, a bűnbánat, kiengesztelődés, megbocsátás erejéről, annak szívből ajánlom Basilea Schlink: Bűnbánat - örömteljes élet; illetve ugyanez a szerző Győzelem a bűn felett című könyvét. Azt hiszem a témába vág még Neal Lozano: Eloldozva című könyve is a keresztény szabadító szolgálatról. A megbocsátás lépcsőfokai: Én megbocsátok: Uram, Jézus Krisztus, megbocsátok ……. testvérem

Miből születik az igazi öröm?

Máté evangéliuma 11,2-11 Abban az időben: Amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy kérdezzék meg tőle: Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk?” Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek, és adjátok tudtul Jánosnak mindazt, amit láttok és hallotok: a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt. Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem!” Mikor elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: „Mit akartatok látni, amikor kimentetek a pusztába? Talán széltől lengetett nádszálat? Vagy miért mentetek ki? Hogy finom ruhába öltözött embert lássatok? Akik finom ruhában járnak, azok királyi palotában laknak! Vagy miért mentetek ki? Hogy prófétát lássatok? Igen, mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! Ő az, akiről ezt írták: ’Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy elkészítse az utat te előtted.’ Bizony, mondom nektek: Asszonyok szülöttei között nem tá

Végül is mire jó ez az egész cölibátus dolog?

Kis tacskó voltam 2004. február 15-én, amikor elsőéves kispapként felkértek, hogy írjak egy cikket a cölibátusról a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatók által szerkesztett újságjába. Akkor ilyen szépen gondoltam a dolgot: Gondolatok a cölibátusról "Nem mindenki érti meg ezt a dolgot." (Mt 19,11) "Fiam, itt az idő, hogy megnősülj! Miért nem keresel már magadnak valakit?" Ki az közülünk, akinek ismeretlenek ezek a gondolatok? Senki. Mindenki találkozott már ezekkel a közhelyekkel a házasság, a családalapítás kapcsán. Van valami ebben a gondolkozásban, ami megsért bennünket. Nem lehet azt mondani, hogy "eljött az ideje a házasságnak", mert ha így tennénk, akkor csak vakon engedelmeskednénk a kényszernek. Miért a házasságról kezdtem el beszélni, ha a cölibátus a témám? Azért, mert úgy gondolom, hogy a két életállapotot nem érthetjük meg egymás nélkül. Mindkettőnél a szabad, felelősségteljes elköteleződés van a középpontban. Mindkettőnél a

Melyik képességedre vagy a legbüszkébb?

Mindegyikünknek külön feladatot ad Márk evangéliuma 13,33-37 Abban az időben Jézus így tanított: Vigyázzatok és virrasszatok! Nem tudjátok, mikor jön el az idő. Az idegenbe induló ember is, amikor otthagyja házát, szolgáira bízza mindenét, és mindegyiknek kijelöli a maga feladatát; a kapuőrnek megparancsolja, hogy virrasszon. Legyetek hát éberek! Mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura: lehet, hogy este vagy éjfélkor; kakasszóra vagy reggel. Ne találjon alva benneteket, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Virrasszatok! Ezek az evangélium igéi! Kedves Testvérek! Az adventi időszak központi témája a várakozás, a remény felkeltése. Egyértelmű, hogy a középpontban az van, hogy várjuk a kis Jézus megszületését. Nagyon sok szemlélődési lehetőséget ad ez az időszak. Szemléljük a Szűzanyát, az ő hitét. Ugyanakkor szemléljük azt is, hogy az Úr második eljövetelére hogyan készít fel minket az evangélium. A mai evangéliumnak is a központi témája ez