Miért olyan kicsi a kecskeméti nagytemplom?

Olyan kicsi a kecskeméti nagytemplom!

Máté evangéliuma 28,16-20

A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amint meglátták, leborultak előtte, bár néhányan kételkedtek. Jézus odalépett hozzájuk, és így szólt: "Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig."  Ezek az evangélium igéi!

Kedves Testvérek!

Olyan kicsi ez a templom. Nem ennyiből fog tartani a prédikációm, de gondoltam a gondolatébresztést elkezdem ezzel. Olyan kicsi ez a templom. Amikor jöttem ide ezt a lelkigyakorlatot tartani, akkor nem tudtam a pontos címet. A plakáton nem volt rajta, csak annyi, hogy kecskeméti nagytemplom. Nem vagyok kecskeméti és ezért számomra akármilyen nagy is ez a templom, nem volt olyan könnyű idetalálni. Viszont gondoltam, hogy csak van olyan okos a GPS, hogy pusztán beírom azt, hogy kecskeméti nagytemplom és el fog ide vezetni. Így is történt, beírtam, hogy kecskeméti nagytemplom, és hipp-hopp, kidobta nekem a rendszer, azt, hogy milyen utca, hány szám, azon már igazából nem is kellett gondolkodnom, egyszerűen vezetett idáig. Már itt egy kicsit elbizonytalanodtam, mikor jöttem egészen közel a templomig, hogy vajon behajthatok-e ide. De végül is legyőztem ezt a bizonytalanságot és megálltam itt a templom mellett. Mióta itt vagyok most délután ezt az Irgalom Forrása szolgálatot segíteni tanítással, imádsággal és most a szentmisével. Ez a gondolat visszhangzik bennem.

Remélem, hogy Isten adta a szívemre, nem pedig ilyen polgárpukkasztó gondolat ez. Csak tényleg olyan kicsi ez a templom. Igaz, hogy az a neve, hogy kecskeméti nagytemplom, de ahhoz az Istenhez képest, akit ismerek olyan kicsi ez a templom. Idefelé az autóban, közel két órás úton imádkoztam és hallgattam egy nagyszerű dicsőítő zenét. Az augsburgi Imádság Háza alapítójának, Johannes Hartlnak az egyik cd-jét. Újra és újra azt énekelték, hogy Istenünk, Te szabad vagy arra, hogy bármit megtegyél, amit csak akarsz. Németül énekelték és pár mondat, egyszerűen le tudtam fordítani, ennyire azért tudok németül, hogy szabad vagy Urunk arra, hogy bármit megtegyél, amit csak akarsz. Én egy olyan Istent ismerek, aki szabad arra, hogy bármit megtegyen, amit csak akar.

Ahogy halljuk a mai evangéliumban, hogy azt mondja Jézus, ennek a kis maroknyi csapatnak, tizenegy embernek. Bár, nyílván nem focicsapat volt az akkor még, de ma pont egy focicsapatra való lenne tizenegy ember. Jézus pedig az edző a partvonalról azt mondja a tizenegy embernek, menjetek el az egész világra. Az egész világra küld el tizenegy embert. Ilyen ez az Isten. Egy ilyen távlatokban gondolkodni képes Istenhez tényleg azt mondom, hogy kicsi ez a templom. Sőt, nemcsak, hogy ez a templom kicsi, hanem azt mondja János evangélista, az evangéliumának az utolsó gondolata az, hogy van még sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azokat egyenként mind megírnák, úgy gondolom, az egész világ sem tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene(János 21,25). Ilyen hatalmas ez a Jézus, ennyi sok csodát tett, hogy amit meg kéne írni róla, amit tényleg meg kéne írni, nem férne el az egész kozmoszban, ez a sok könyv, arról a sok jóról, amit Jézus tett köztünk. Ilyen csodálatos ez a Jézus! Kicsi ez a templom, mert a hatalmas Isten szeretetéhez képest nincs emberi alkotás, ami felér vele. Talán egy emberi alkotás ér fel és ez pedig maga az ember. Hiszen az ember, emberi alkotás, tudják ezt a szülők. Az ő tettük, az ő szeretetük gyümölcse. Minden ember, minden gyermek isteni alkotás az emberi közreműködéssel.

Ma, gyereknapon Isten ünnepelhet minden gyermeket. Ezért minden egyes gyermek, aki Isten képmása, mindegyik, csodálatosak, mint ez a kőből épült, valóban impozáns és elgondolkodtató szépségű templom. Nem jártam még itt, úgyhogy ezért is beszélek egy picit erről, hogy az élményemet magam számára is feldolgozzam és elraktározzam. Ebben a templomban történhetnek szenttéválások. Így epizódszerűen itt a szentmise, az imadélután alatt, beindulhatnak bennünk szenttéválások. Valaki azt érzi, hogy szent akarok lenni. De történhetnek ebben a templomban tévedések is, sőt bűnök is. Itt magában a templomban, akármennyire is szent hely. Itt követhetünk el bűnöket, mulasztásokat, figyelmetlenségeket. Vagy lehet, hogy itt a mise közben jut eszünkbe valami rossz gondolat és aztán ráadásul haza megyünk és meg is csináljuk. Nem tudjuk magunkról ezt sehogy lebeszélni.

Isten, aki végtelen hatalomban részesítette Fiát, Jézust, bennünket részesíteni akar ugyanebben a hatalomban.  Tulajdonképpen úgy kéne fordítani ezt és a keresztelési szertartáskönyv máshogy hozza a mai evangéliumot: „Én kaptam minden hatalmat… Ezzel a hatalommal küldelek titeket is.” Ha régebbi keresztelési szertartáskönyvek falun előkerülnek, például az én kis falvaimban. Hat falum van itt Szekszárd mellett. Olyan nagy templomaink vannak, hogy az egész faluban nem férnétek el ennyien, amennyien itt most vagyunk. Szóval, kilógnánk a faluból, ha most hirtelen odamennénk. Némelyik kisebb falvamba. No ezért ez túlzás volt. De tényleg olyan jó így, mondjuk szerda este Mórágyon, a kis kápolnában. Ott van a négy-öt gyerek, akik jönnek az iskolából. Két-három idős néni, a hitoktató meg én is. Összesen vagy nyolcan, tízen. Ott megélni azt a kicsiséget, egyszerűséget, amiben jelen van az Úr. Ez az Isten, akiről most szó van, bemutatta nekünk a Fiát. Azt mondta már a születésekor, hogy a csillagok engedelmeskedni fognak neki. Egy csillag jelezte Isten Fiának a születését. Mennyire hatalmas ez az Isten, aki azt parancsolja annak a csillagnak, hogy menj és jelezd azt, hogy hol fog megszületni a Fiam!

                Melyikünk tud ilyet csinálni? Szeretünk a gyerekeknek gyereknapot tartani, lásd a mai nap. Lufik és mindenféle, tehát ünnepeljük a gyerekeket. Nagyon is jó. Én is úgy szerettem a gyereknapot. Olyankor mindig sokkal több csokit lehetett enni, gátlástalanul. De hogy Isten hogy ünnepli a Fiát? Hogy parancsol a csillagoknak, hogy kérem szépen, azonnal mutassátok, hogy hol fog születni a Fiam. Melyikünk képes ilyesmire? Pedig ugye milyen jó lenne? Hogy ezeket a csodálatos gyerekeket úgy tudjuk bemutatni a világnak, hogy egy csillag jelzi az útját. Azt, hogy honnan fog indulni a világ Megváltója? Minden gyermek, valahol ezzel az ígérettel indul. Ott van a serdülőkben, kamaszokban, hiszen ők is gyerekek. Azokat is ünnepeljük. Ne csak a kicsi ovis korúakat. Kamaszoknak is szabad ám adni jó sok csokit ma, meg örülni nekik.

Szóval nem tudjuk mi úgy ünnepelni a gyerekeket, mint ahogy Isten ünnepelte a Fiát és a Fia által, tulajdonképpen mindannyiunkat. Innentől kezdve, hogy azt mondja Jézus, hogy én kaptam minden hatalmat és most menjetek el ezzel a hatalommal. Így lehetne ezt pontosabban fordítani: Én kaptam minden hatalmat, és most ezzel a hatalommal küldelek benneteket. Nem csak annyit, hogy én kaptam minden hatalmat égen és földön, ezért most menjetek el és tegyetek tanítványommá minden nemzetet. Az van, hogy én kaptam minden hatalmat. Én, akinek a születését csillag jelezte és én most minden hatalommal küldelek benneteket. Azzal a hatalommal, ami képes még a bűnöket is megbocsájtani.

Hányszor mondják az emberek azt, hogy ez akkora bűn, hogy ezt nem lehet megbocsájtani. Most, ha én felrobbantanám ezt a templomot, szerintem sokan mondanák, hogy ezt aztán nem lehet megbocsájtani. Tulajdonképpen miért is követünk el bűnöket újra és újra? Péter apostol miért tagadta meg háromszor is Jézust? Ott derül ki ennek a bűnnek a titka, amikor Jézus megkérdezi Pétert, hogy szeretsz engem? Valójában mindannyian újra és újra be akarjuk bizonyítani Istennek azt, hogy szükségünk van az Ő szeretetére. Nem azt akarjuk bebizonyítani, hogy mi mindig hűségesek leszünk. Pont akkor, amikor Péter azt mondja, hogy „én nem foglak megtagadni. Ha mindenki megtagad, akkor sem tagadlak meg.” Pont akkor már meg is tagadta Jézust. Nem az igaz ám, amit mi be akarunk bizonyítani, hogy mindig jók leszünk. Ma gyereknapon szerintem öt milliárdszor elhangzik, hogy: Ugye jó leszel, akkor most már? Titkon ezt reméljük, hogy egy gyereknap után azért megváltoznak a gyerekek. Titkon azt reméljük, hogy a gyereknapnak, a sok ajándéknak lesz annyi hatása, hogy ezek a gyerekek végre jók lesznek. Végre holnaptól szépen fognak viselkedni. Végre holnaptól mindent elsőre megcsinálnak.  De aztán sajnos még sem jön be ez a titkos, hamis reményünk.

Kedves Testvérek! Azzal a hatalommal küldött minket Jézus, aminek semmi nem állhat ellen. Azzal a hatalommal, hogy halottakat támaszt fel, aminek nincs lehetetlen, Ami pont akkor a bűnös embernek akarja bebizonyítani, hogy még most is szeretlek. Mi az, amit mi akarunk bebizonyítani a bűnünkkel? Azt, hogy most is szükségem van Isten szeretetére. Hogy most is utánam fog jönni az Isten. A tékozló fiúban én azt csodálom, hogy amikor mindent elpazarolt, akkor eszébe jut az apja. Van valahogy egy nehézségi erő, hogy amikor zuhanunk le. Múltkor beszélgettem egy fizikussal, hogy 58 méter magasság alatt, bármilyen magasból ejtünk le egy tárgyat, az utolsó másodpercben hosszabb utat tesz meg, mint előtte együttvéve. Szóval, van egy nehézségi erő a bűnben, hogy érezni akarjuk azt, hogy a végén lesz a legnagyobb az Isten szeretete. A végén lesz a legnagyobb, amikor teljesen mindent eldobtunk magunktól. Nem azt mondom, hogy ezt most ki kéne próbálni. De legalább is át kéne élnünk azt, hogy Istenhez képest olyan kicsi ez a templom. Hogy Istenhez képest, olyan kicsi az, ahogyan a gyerekeket ünnepeljük, mert Isten képmásait, úgy méltó igazán ünnepelni, hogy a csillagok engedelmeskedjenek.

Istent magát úgy méltó ünnepelni, hogy élünk az Ő hatalmával. Akkor ébredünk rá igazán az istengyermekségünkre, amikor el kezdünk élni ezzel a hatalommal. Egy gyerek akkor éli át igazán a szabadságot, amikor az apja azt mondja, na, feldobhatlak? Hát persze! Még egyszer, még egyszer. Ovisokkal szoktam ezt játszani. A még egyszer az nem azt jelenti, hogy még egyszer, hanem azt, hogy ne hagyd abba. Még egyszer! Még egyszer! A még egyszer az nem azt jelenti, hogy amikor feldobjuk a gyereket, repül és örül neki, hogy már csak egyszer akarja. Hanem azt, hogy kimeríthetetlenül még egyszer akarja ezt a szabadságot megtapasztalni. Azt a kimeríthetetlen szabadságot, amit Istennel élhetünk át, abban mi is azt akarjuk, hogy ezt még egyszer akarom. Annyira csodálatos ez az Isten, hogy még egyszer akarom Őt imádni.

Elmondom időnként a zsolozsmát fáradtan, vagy van úgy, hogy unottan, és utólag azt mondom, hogy Uram, bocsásd meg ezt az imádságot. Még egyszer. Még egyszer el kéne kezdeni ezt a mai imadélutánt azokkal, akik most itt vannak ezen a misén.

Kedves Testvérek!  A következő ilyen Irgalom Forrása imadélutánra, gyertek mindannyian, akik most itt vagytok ezen a szentmisén, este hatkor így az imaest csúcsaként. Már hamarabb érdemes eljönni ide, délután három órakor. Olyan jó volt, amikor beléptem ide. Csendes szentségimádásba, itt körben térdeltek a testvérek. Jól éreztem magam. De jó! Így készülnek egy imaestre. Ez nagyon jó! Igen, gyertek hamarabb ezekre az imaestekre! Azért is jó, olyan hosszan, három órától előkészülni erre a misére, mert egész másmilyen lesz maga ez a mise. Számomra azért ilyen csodálatos ez a mise, mert körülbelül két hete majdnem mindennap ajánlottam fel szentmisét, ezért az imadélutánért. Lemondásokat, böjtöket. Tudom, hogy a szervezők is ezt tették. Írtak is róla. Most a várakozásom csúcsaként itt lehetek ezen a misén. Ehhez képest a várakozáshoz képest, Isten még sokkal hatalmasabb, hiszen én nem tudom Őt annyira várni, mint amennyire Ő vár engem. Úgy szeretném bemutatni Istent olyannak, amilyen, de erre csak Jézus képes. Csak Jézus képes úgy bemutatni Istent, amilyen Ő tényleg, tökéletesen. Ezért kell, hogy Jézust megismerjük a Szentlélekben, hogy úgy lássuk az Atyát, amilyen Ő tényleg. Én nem tudom őt úgy bemutatni, felépíteni, bár szeretném, hogy vonzó legyen. Milyen jó lenne úgy bemutatni Istent, hogy mindenkinek vonzó legyen. Mindenki azt mondja, ezt akarom reggeltől estig. Mint amikor a gyerekek mondják egymás közt, hogy hú, ez a fagyi annyira finom volt, még, még kéne. S akkor a másik is azt mondja, tényleg megyek utánad. Abba a cukiba menjünk, ahol nagyobb merítővel vesznek a fagyiból. Nem csak ilyen picike gombócokat, hanem olyat, ahol kilóra mérik ki a fagyit. Amikor a gyerekek így adják egymásnak tovább az örömét a fagyinak, akkor egyszerűen ez a cukrászdás milliárdos lesz dollárban.

Amikor mi úgy adjuk tovább az Istent, amilyennek Őt valójában megtapasztaltuk, végtelen szeretetnek, végtelen hatalomnak, végtelen örömnek. Amikor így adjuk tovább akkor egyszerűen ez maga az igazság. Ez maga az igazság, mert az Isten tényleg ilyen. Bárcsak be tudnám olyannak mutatni. Mert hiszem, hogy ha úgy be tudnám mutatni, akkor az tényleg vonzó lenne, ahogyan Jézus mondta, ahogyan oda van írva. „Ha felmagasztaltatom a földről, mindent magamhoz vonzok.” (János 12,32) Ez jelenti nyilván a kereszthalálát, de nekünk fel kell őt magasztalni. Akkor fog Jézus ebben a városban mindenkit magához vonzani, ha mi felmagasztaljuk, feldicsérjük Őt, annak, aki. Akkor fog Ő tudni mindenkit magához vonzani ebben a városban. Ugye szeretnénk elméletileg, ugye? Elméletileg szeretnénk, hogy mindenki jöjjön az Istenhez meg a templomba. Elméletileg szeretnénk. Jó is lenne, bár akkor lehet, hogy nem lenne most neked ülőhely. Csak egy apró következmény, ha mindenki idejönne ma a városból. Erre a misére, erre a lelkigyakorlatra. De lehet ám ilyen. Afrikában van olyan evangelizáció, ahova két millióan mennek el. Brazíliában két évvel ezelőtt százezer fős templomban voltam. Ha felmagasztaljuk, ugye azt mondja? Oda van írva felülre, néztem ma délután. Én, ha felmagasztaltatom, a földről, minden magamhoz vonzok. Fel kell magasztalnunk az Istent. Dicsérni, bemutatni olyannak, hogy az által magához vonzhasson mindent.

Tudjátok-e azt, hogy a külföldön eladott és a legtöbb nyelvre lefordított könyvnek a szerzőjét hogy hívják? Tudja-e valaki? Magyar nyelvű könyv szépirodalmi alkotás, legtöbb helyen eladott könyv szerzőjét hogy hívják? Tudja-e valaki? Tippeket kérek! –Biblia! Nem, mert nem magyar szépirodalmi alkotás. Vagy Ön nem értette, vagy én nem mondtam jól. Tehát magyar szépirodalmi alkotás, amit sok nyelvre lefordítottak. Pl. Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Petőfi összes költeménye. Az a Pál utcai fiúk. Pál utcai fiúk! Tel találat. Így van és a szerzőjét, hogy hívják? Úgy, mint a diakónusunkat. Molnár Ferenc. Három lánya van. Ugye? Három lánya van Molnár Ferencnek, mint a diakónusunk. Így hívják: Molnár Ferenc. A legtöbb nyelvre lefordított és a legtöbbet kiadott könyv, Pál utcai fiúk. El kéne olvasnom újra. Lehet, holnap neki kezdek újra elolvasni. Annak idején, amikor olvastam a vége felé, komolyan tényleg sírva olvastam az utolsó oldalakat. A film is nagyon szép, amit készítettek róla. Ilyen volt Molnár Ferenc, az író. Olyan könyvet tudott írni, ami azóta is a legtöbb nyelvre lefordított, leginkább vonzó a magyar szépirodalom remekei közül a nem magyar anyanyelvűeknek.

Be kéne mutatnunk az embereket, azért, hogy a rá való várakozásunkban, amikor bemutatjuk, akkor még többet vihessünk haza belőle. Be kéne mutatnunk magát az Istent. Nagyon hiányzik ez a felmagasztalás, ez a dicséret. Nem az Istennek van szüksége a dicséretre. Nem a Molnár Ferencnek van szüksége a bemutatásra, hanem nekünk. Mert, ha valamit felmagasztalunk, hatalmasnak, szentnek, igaznak, nyílván nem kitalálva valami butaságot, hogy itt jön most az, aki tüzet tud okádni tűz nélkül, jöjjön ide, világszám, mindenki lássa. Tehát nem butaságot, igaztalan illúziót. Amikor az igazságot Szentlélekben hirdetjük, bemutatva Istent olyannak, amilyen, akkor azáltal mindenkit magához tud vonzani az Isten. Ezt látom én Ferenc pápában. Ezért indítottam egy olyan sorozatot az interneten, mindennap hallgatható egy rövid hanganyag a weboldalamról, a csepeticsapata.hu-ról és a facebook oldalunkról is. Mindennap hallgatható Ferenc pápának az Evangelii Gaudium, Az Evangélium öröme, apostoli buzdításának minden egyes pontját felolvasom, egy imát fűzök hozzá, egy hanganyag meghallgatható öt-tíz perces. Minden napra egy-egy pont, egy sorozat megy. Ferenc pápa! Nagyon ajánlom, hogy tényleg hallgassuk, kövessük! Annyira csodálatos az, hogy egy-egy kis, pici gesztusával, mondatával tömegeket tud Isten felé vonzani, mert bemutatja Istent, igazságban, Szentlélekben. Felmagasztalja az Istent és ezért a felmagasztalás által mindenkit magához tud vonzani. Amikor azt mondja Jézus, „én kaptam minden hatalmat az égen és földön és ezzel a hatalommal küldelek, benneteket”, akkor valójában nekünk bele kell állnunk ebben a tudatba. Én egy olyan Isten fogok hirdetni, aki a hátam mögött állva minden hatalmával támogat engem. Semmitől sem kell félnem. Mert mögöttem áll ez az Isten, aki minden hatalmával kész segíteni. Azért, hogy Ő felmagasztalva mindenkit magához vonzhasson. Mert ez a cél, hogy Isten mindenkit magához vonzhasson. Csodálatos az Isten! Csodálatos az Ő jelenléte. Csodálatos az Ő közelsége. Ő Maga az Irgalom Forrása, ahogy ez az imadélután el van nevezve, meg úgy tudom a közösség neve is ez. Isten maga az irgalom forrása. Aki szomjazik az irgalomra, az jöjjön hozzá és ingyen igyon belőle. Ámen!

Szekszárd, Vásárosdombó, Sejttalálkozó, 2018. június 6. lejegyezte: Kárpáti Angéla

meghallgatható youtube: 1219. Mt 28,16-20 Olyan kicsi a kecskeméti nagytemplom (2015.máj.31.)

 – szeretettel Péter atya –

Kérdések a reflexióhoz:

1.        Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre ebből a prédikációból?

2.        Milyennek mutattad be Istent a legutóbbi alkalommal, amikor evangelizáltál?

Van-e valmilyen napi lelki táplálék sorozat, amit tudatosan magadhoz veszel azért, hogy épülj? Például a Mai ige kiadvány.