Máriás
papi mozgalom ereje
Lukács evangéliuma 1,39-56
Mária
pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda
városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy
amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és
Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: ,,Áldott vagy te az
asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem
az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott
köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog, aki hitt, mert be
fog teljesedni, amit az Úr mondott neki.’’ Mária erre így szólt: ,,Magasztalja
lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben,mert tekintetre méltatta
szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden
nemzedék, mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas , és Szent az ő Neve.
Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik. Hatalmas dolgokat
művelt karja erejével, szétszórta a gondolataiban kevélykedőket. Hatalmasokat
levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt. Éhezőket betöltött jókkal, és
üresen bocsátott el gazdagokat . Felkarolta szolgáját Izraelt, megemlékezve
irgalmasságáról, amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak
mindörökre’’. És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért
házába. Ezek az
evangélium Igéi!
Kedves testvérek!
A mai
papi találkozónkon, amikor a kórház kápolnában imádkoztunk, utána beszélgettünk
a kórház ápolási osztályának a vezetőjével. A ti plébánosotok, Dani atya azt
mondta, hogy hatalmas öröm a számára ez a szolgálat a kórházban. Ez a
kifejezés, hogy hatalmas öröm, megütötte a fülemet. Elkezdtem azon gondolkodni,
hogy mit is jelent az, hogy hatalmas öröm. Kinek mi, a hatalmas öröm. Egy
kicsit ízlelgessük most ezt a kifejezést, hogy hatalmas öröm. Én nem olyan rég
csatlakoztam be a papi Máriás mozgalomba. Igaz, hogy tavaly is voltam egyszer-kétszer,
de most az ősz folyamán kezdtem el hűségesebben járni. Amikor
augusztusban Segesden voltunk a Fájdalmas Anya kegyhelyen, akkor megérintett
engem a Szentlélek és kaptam egy sugallatot az Úrtól.
Az
volt a sugallat lényege, miközben a rózsafüzért imádkoztuk, és egy öröm töltött
be engem, hogy szervezzek ott az én falvaimban élő rózsafüzért. A
nagyvárosokban szokás ez, például Budapesten, hogy az egész várost körbe
imádkozzák. A Mária rádió szokta ezt szervezni. Hatalmas Budapest és nem egy
csapat járja körül az egész várost, hanem több csapat van, csomópontokon
találkoznak, ahol egy időben a város több pontján püspöki misék vannak. Én nem
vettem még ezen részt, csak ezt olvastam. Lényeg az, hogy a segesdi kápolnában
miközben én vezettem az egyik rózsafüzért, öröm töltött el és egy
lendület, hogy szeptembertől a falvaimban vasárnaponként meg fogom újítani rózsafüzér
imádság szokását. Minden vasárnapi mise előtt, elmondtunk egy tized
rózsafüzért és a prédikációban Josip Loncar, katolikus karizmatikus
tanítónak a rózsafüzérről szóló elmélkedését fogom olvasni, illetve
kiegészíteni a saját tapasztalataimmal. Kaposvári püspökségen vásároltam ezt a
könyvet. Ajánlom figyelmetekbe, nagyon erős, nagyszerű tanítás. Josip
Loncar: Rózsafüzér címmel.
Tehát
betöltött engem az öröm ott Segesden a papi találkozón augusztus végén.
Elhatároztam, hogy ha jön a Fájdalmas Anya emléknapja szeptember 15- én
pénteken, akkor ott az én falucskámban, Vásárosdombón tartunk egy ilyen élő
rózsafűzért. Péntek este, fáklyákkal, gyalogosan körbe imádkoztuk a falut.
Nagyon szépen sikerült, 16-an voltunk. Még két várandós édesanya is volt, ők is
vitték elöl a keresztet. Egymást váltva elöl vitte valaki a keresztet és a két
áldott állapotban lévő kismama fogta Jézusnak egy-egy kezét. Nagyon erős
tapasztalat volt ez. Utána október 13-án Kaposszekcsőt imádkoztuk ugyanígy
körbe egy péntek este, egy olyan másfél óra volt. Az is nagyon szépen sikerült.
Annak az alkalomnak az volt a különlegessége, egy 83 éves idős bácsi, a
legtöbbet vitte a keresztet. Pedig nem volt könnyű ez a kereszt, legalább 20
kg-os volt. Azon gondolkodtam, miközben vitte a keresztet, hogy valaki szívinfarktust
fog kapni. Vagy ő, hogy ennyit cipeli, vagy mi, akik nézzük és aggódunk érte.
De aztán hála Istennek, nem lett semmi baj.
Az ima est
végén, másfél óra volt körülbelül, míg körbe értünk a falun is, megkérdeztem: „Józsi
bátyám, miért akartad ilyen sokat vinni a keresztet?” Mondta, hogy azért, mert
hálát akarta adni a Jó Istennek, hogy nem fáj a lába. Aztán, ugye nekem ugye
kilenc falum van és az első két nagy falu, Vásárosdombó, Kaposszekcső megvolt
az élő rózsafüzérrel. Harmadik legnagyobb falu, Csikóstőttős körül is
tartottunk ilyen élő rózsafüzért. Ezen a harmadik helyen, be kell, hogy valljam
elég aggódva mentem. Arra gondoltam, hogy ott lesz a sekrestyés, Rózsi néni meg
én, hárman. Aztán képzeljétek el, hogy 10-12 gyerek ott volt este 6
órától fél 8-ig, meg négy-öt felnőtt. Ott is mentünk fáklyákkal,
énekelve, rózsafüzérezve falu körül. Úgyhogy én hálát adok azért, hogy a Szentlélek ezt a sugallatot adta a szívembe!
A
mai evangéliumból ezt akarom kiemelni, hogy minden szereplő, akit ma hallunk a történetben, hatalmas örömmel
volt tele. Erzsébet, aztán a méhében a magzat, Mária, az ő méhében a
magzat. Ugye a kis Jézus, a kis János. Mindenki hatalmas örömmel van tele. Ez a
hatalmas öröm, valaminek a gyümölcse. Most, hogy ezt egy kicsit próbáltam végig
gondolni, engedjétek meg, hogy megosszam veletek azt, hogy miből fakad a hatalmas öröm.
A legelső,
amiből fakad, az a hit. Mert
azt mondja: Boldog, aki hitt, mert be fog
teljesedni, amit az Úr mondott neki. Így voltam én is. Boldog voltam, ezeken
az élő rózsafüzéres estéken, mert éreztem azt, hogy a hitem gyümölcsöt hozott.
Boldog voltam, mert hittem. Ha
hiszel, ha egyre erősebben hiszel, ha felépíted a saját hitedet a Szentlélek
vezetésével, akkor hatalmas öröm fog eltölteni. Az első tehát, hogy a
hit gyümölcse a hatalmas öröm. A második az a hálaadás. Hogyha akár még előre
is meg tudjuk köszönni azt, amit az Úr el fog végezni. Az Úr Jézus Lázár
feltámasztása előtt, azt mondja, miközben imádkozik. Azt mondja az Atyának: „Tudom, hogy mindenkor meghallgatsz. Hálát
adok neked, hogy meghallgattál!” Még meg sem történt a csoda, Jézus már
előre hálát ad. Biztos vagyok benne, hogy hatalmas öröm volt Jézusnak a
szívében akkor, amikor feltámasztotta Lázárt. Ez pedig a második, a hálaadás
gyümölcse az öröm.
Aztán egy
picit szaladjunk vissza a Biblia elejére. Amikor a Jó Isten megteremti a
világot és „látta Isten, hogy minden,
amit alkotott nagyon jó volt. Lett este és reggel a hatodik nap. Elkészült
tehát az ég és a föld és azok minden ékessége. A hetedik napra befejezte
Isten a munkáját, amelyet végzett és a hetedik napon megnyugodott minden munkától,
amelyet végzett. Megáldotta Isten és megszentelte a hetedik napot, mert azon
nyugodott el minden munkájától, amelyet végezve teremtett Isten.” Hiszem
azt, hogy Isten jó kedvében teremtette a világot. Jó kedvében teremtett
mindannyiunkat. Örömében, hatalmas örömében alkotott téged. Az alkotás tehát,
szintén örömhöz vezet. Picit ismételjük át! Tehát, a hit gyümölcse a hatalmas
öröm. A hálaadás gyümölcse a hatalmas öröm. Az alkotás gyümölcse a hatalmas
öröm. Meg kell tanulnunk alkotni,
teremteni, mert a Jó Isten akarja, hogy mi alkotó emberek legyünk. Az
alkotás magába foglalja a munkát, de egy picit talán több annál. Az alkotás
már-már művészi jegyeket hordoz. Hiszen Isten
a mindenség művésze, ahogy mondja róla a Bölcsesség könyve. Tehát a
hatalmas öröm a hit gyümölcse, a hálaadás gyümölcse, az alkotás gyümölcse.
De még
nincs vége. A Bibliában le van írva az, hogy Isten alkotott egy nagy bálnát. Az
volt a neve, hogy Leviatán, azért, hogy játszadozzon vele. A szent játék. Tanulnunk kell játszani.
Én például nagyon szeretek sakkozni, focizni. Játszok gyerekekkel,
felnőttekkel. Iskolában sakkot tanítok, nyolc gyerek jár és örülünk, játszunk. Találjuk meg az életben a játékot!
Múltkor valaki panaszkodott, hogy beteg. Mondtam neki, hogy társasjátékot
játszatok otthon a családban. Tehát, a hit gyümölcs a hatalmas öröm, a
hálaadás gyümölcse, az alkotás gyümölcse és a játék gyümölcse a hatalmas öröm.
De még
mindig nincs vége. Utoljára ötödikként azt említettem, amit mondott Dani atya.
Hatalmas öröm számára betegeket látogatni. Példabeszédek könyve mondja azt,
hogy „ne restellj beteget látogatni, mert
ezáltal erősödsz a szeretetben.” Tehát miközben másokat szolgálunk, nem
feltétlen mindig kell arra gondolni, hogy nagyon súlyos szükséghelyzetben lévő
embereket szolgálunk. Az is szolgálat, ha valaki maga elé enged valakit az
ajtóban. Vagy, maga előtt tölt a másiknak egy pohár vizet. Az is szolgálat, ha
valakit figyelmesen meghallgatunk. Tehát, ha
másokat szolgálunk, abból is öröm fog fakadni.
Hát
vigyük haza magunkkal, ezt a hatalmas örömet. Mert ezen a szentmisén maga a
Szentlélek az, aki bennünk akar munkálkodni. A Szentlélek bízik bennünk. Jézus
hisz benned. Ezért van őbenne olyan hatalmas öröm. Mindaz, amit most elmondtam,
az valójában mind-mind Isten öröme. Mert Isten hisz bennünk, mert Isten megköszön
minket: az Atya, a Fiú és a Szentlélek között a hálaadás-körforgása
zajlik. Jézus megköszön minket az
Atyának. Maga a szentmise, az Eukarisztia szó is ezt jelenti, hogy
hálaadás. Adjunk hálát mindig mindenért, ahogy ez elhangzik majd a prefációban
általában. Amikor kezdődik az áldozati rész, akkor elhangzik ez a gyönyörű, nagyon
méltóságteljes felszólítás, hogy „valóban
méltó is igazságos illő és üdvös, hogy mindig és mindenkor hálát adjunk neked!
Szentséges Atyánk, mindenható örök Isten.”
Azt
kívánom mindannyiunknak, hogy ez a hatalmas öröm rendítsen meg, rázzon meg
minket! Ez a hatalmas öröm szálljon le ránk ebben a szentmisében! Ez a hatalmas
öröm, aki maga az élő Isten, ez a hatalmas öröm változtassa át az életünket!
Mert ez valóság, ez nem önbecsapás. Ez nem drogoknak a következménye. Nem egy
ilyen illúziónak a következménye. Nem a vallásos emberek valamifajta
elmenekülésének a következménye, hogy elmenekülünk az élet realitásából. Nem! Az igazi realitás ez a hatalmas öröm,
ami hitből, a hálaadásból, az alkotásból, a játékból, és mások szolgálatából
fakad. Ámen!
Szekszárd,
Vásárosdombó, Sejttalálkozó, 2017. november 8. lejegyezte: Kárpáti Angéla
meghallgatható:
1589-es számú prédikáció csepeticsapata.hu vagy
–
szeretettel Péter atya -
Kérdések a reflexióhoz:
1. Melyik gondolatot viszed el magaddal erre a hétre
ebből a prédikációból?
3. Mikor volt benned legutoljára hatalmas öröm, hogy
szinte már ujjongtál miatta?